99 százalék, hogy Szilágyi Liliána húga nem egyedül írta a levelét

Kirobbant a botrány: feltehetően a nővérét is abuzáló és bántalmazó apja nyomására, kényszerítésére írta a levelet.

2021 végén az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó, Szilágyi Liliána rendkívül súlyos vádakkal rázta meg az országot, amikor az Elviszlek magammal december 29-i adásában azt állította, édesapja lelkileg, testileg és szexuálisan is bántalmazta.

A műsorban az is elhangzott, hogy édesanyjával, valamint húgával, Gerdával is szörnyen bánt Szilágyi Zoltán.

A korábbi úszó másnap nyílt levélben tagadta ezeket, december 31-én pedig Szilágyi Gerda is nyilvánosan utasította vissza nővére szavait.

Utóbbi levélről azóta sokan mondtak ezt-azt, a legtöbben azt fejtegették, vajon tényleg a 18 éves Gerdától származik-e a szöveg. Az Index Ránki Sára bűnügyi nyelvész segítségét kérte abban, hogy kicsit közelebb kerüljünk az igazsághoz.

Ebből az derült ki, hogy szinte biztos hogy az apja ott volt vele, és kényszerítés alatt írhatta meg azt.

A jogi szaknyelv rendkívül kötött, de Szilágyi Gerda levelének vannak olyan pontjai, amik nem ennek felelnek meg. Hivatalosnak hivatalos, de nem mindenhol jogi.

VISZONT VANNAK OLYAN JELLEMZŐK, AMIKBŐL ARRA LEHET KÖVETKEZTETNI, HOGY EZT NEM Ő ÍRTA, VAGYIS NEM CSAK Ő.

A levél tele van olyan kifejezésekkel és szófordulatokkal, amik az általános kételkedés alapjául szolgáltak. Ránki szakvéleménye szerint is ezek azok a kulcspontok, amik alapján sejteni lehet, hogy nem feltétlenül Szilágyi Gerda az egyetlen szövegalkotó.

Ha névtelen levél lenne, akkor biztosan azt mondanám rá, hogy több szerzőtől származik, olyan stilisztikai ingadozások vannak benne. Az egyikük biztosan jogot végzett (Szilágyi Zoltán a sportolói pályafutása után a jogi pályát választotta – a szerk.), vagy olyan végzettségű, aki tanult jogi szaknyelvet. Ugyanis ezek a terminus technicusok pontosan vannak idézve: »a jelzett időszakban«, »tudomással bírnék róla», »ekképpen is felhívnám a figyelmét az adatkezelési és személyiségi jogi szabályok betartására«. Egy első- vagy másodéves joghallgató ilyen pontosan megírt szaknyelvi szövegrészt nem tud előállítani.

A részletes elemzés alapján egyértelmű a konklúzió, Ránki mindemellett hozzáteszi, hogy a körülmények megismerésére nem áll rendelkezésre elegendő információ.

99%-ban biztos vagyok abban, hogy két szerzőről beszélünk: az egyik Szilágyi Gerda, a másik pedig ott volt mellette, és vagy jogot végzett, vagy tanult jogi szaknyelvet. A levél keletkezésének körülményeiről, azaz hogy önként, vagy kényszerből, vagy nyomás hatására írta-e, nem tudunk semmit, ezt csak nyomozással lehetne megállapítani. Az is egy elképzelhető verzió, hogy ő maga kért segítséget ahhoz, hogy gondolatainak formát találjon, és a tartalmával teljesen egyetért. Viszont a levelet nem ketten írták alá, mert esetleg nem szeretnék, hogy kiderüljön, hogy nem egy szerzője van a szövegnek. És azt sem tudjuk, hogy kinek a döntése volt az, hogy csak egy név szerepeljen az aláírásnál. Ez persze csak vélemény, és nem bizonyítás

– zárta gondolatait a nyelvész.