EZÉRT rejtegették el Atlantiszt a világ elől: ijesztő oka lehet annak, hogy nem találjuk
Ez az egész emberiség sorsát megpecsételheti…
Az Atlantiszról szóló ismeretek szörnyű titkot rejtenek, különben miért tud ma olyan keveset róla az emberiség?
És mégis, Atlantisz létezését számos kutató vitathatatlanul bebizonyította; ókori forrásokban van információ róla, de gyakran burkolt formában.
Platónnak köszönhetően tudjuk, hogy a titokzatos civilizáció lakói hogyan nevezték kontinensüket.
Atlantisz történetét és a vele kapcsolatos összes legendát Platón közvetítette “Timaiosz” és “Kritiasz” dialógusaiban. Platón gyermekkorában dédapjától, Kritiásztól hallotta, egy kilencvenéves véntől, aki fiatalkorában Szolóntól, Görögország hét bölcsének egyikétől, apja Dropides barátjától hallott.
Úgy tűnik, hogy nehéz megbízhatóbb forrást találni.
Az oka annak, hogy az ősi tudás még Atlantisz létezését is eltitkolja, abban az ellenállhatatlan borzalomban rejlik, amelyet az utolsó atlantisziak emléke és a fekete mágia szörnyű ereje inspirált, amelyet az erkölcsileg leépültek birtokoltak és szabadon használtak az gyönyörű negyedik faj maradványai.
Valójában Atlantisz utolsó szigetének ismerete annyira titkos volt – hála azoknak az emberfeletti erőknek, amelyekkel a sziget lakói, az istenekb vagy az isteni királyok utolsó közvetlen leszármazottai rendelkeztek, hogy azt gondolták, hogy helyének és létezésének nyilvánosságra hozatala halállal volt büntetendő.
Theopomposz ugyanezt állítja Meropis című művében, amikor a föníciaiakról beszél, mint az egyedüli hajósokról az Afrika nyugati partjait mosó vizeken, akik ezt olyan titokban tették, hogy gyakran maguk süllyesztették el saját hajóikat, hogy elpusztítsák minden nyomukat a túlzottan kíváncsi idegenek számára.
Ha a Diocletianus-üldözés nem égette volna le az egyiptomiak ezoterikus írásait Kr. u. 296-ban az alkímiáról szóló könyveikkel együtt, ahogy Caesar 700 000 tekercset égetett el Alexandriában; és Izauri León 300 000-et Konstantinápolyban a 8. században; és a mohamedánok, akik mindent elpusztítottak, amit csak találtak – a világ most sokkal többet tudhatna Atlantiszról.
Az alkímiának ugyanis Atlantisz volt az otthona a negyedik faj idején, és csak Egyiptomban éledt újjá.
Az erkölcsileg bukott emberek romboló befolyásának borzalma, amelyet a fekete mágia technikái is megerősítettek, arra kényszerítette az ötödik faj különböző országokban élő ősi embereit, hogy ne csak eltitkolják a halott kontinens és lakossága létezésének tényét, de még az igazi nevek és vezetéknevek említését, a saját kitalálását vagy az ősi nevek jelentésének nyelvükre való lefordítását is.
Atlantiszt gyakran más néven emlegetik, tolmácsaink számára ismeretlenül.
A neveknek hatalmas az ereje, és ez azóta ismert, amikor az első embereket Isteni Tanítók oktatták.
És mivel Szolón ezt tanulmányozta, lefordíthatta volna az “atlantisziak” nevét saját maga által kitalált nevekre.
Atlantisz szárazföldjével kapcsolatban tanácsos észben tartani, hogy az ókori görög íróktól hozzánk eljutott narratívák vegyes állításokat tartalmaznak, egyesek a nagy kontinensre, mások pedig Poszeidón utolsó, kis szigetére vonatkoznak.
Szokássá vált mindegyiket elfogadni, csak az utóbbira utalva, de ennek helytelensége nyilvánvalóvá válik, az Atlantisz méretére stb. vonatkozó különféle állítások következetlensége miatt.
A mágia elvesztette a nevét, és ezzel együtt az elismeréshez való jogot is.
De naponta használják, és utódai mágneses hatással, ékesszóló képességgel rendelkeznek.
Az igazság az, hogy a mágia még mindig javában zajlik az emberiség körében, bármennyire is vakok vagyunk néma jelenlétére és ránk gyakorolt befolyására napi és óránkénti jótékony és káros hatásait illetően.
A világ tele van ilyen tudattalan varázslókkal a politikában és a mindennapokban, a gyülekezetekben éppúgy, mint a szabad gondolat fellegvárában.
Atlantiszra még nem áll készen az emberiség
A teljes igazság Atlantiszról az, hogy a teljes titok mely körüllengi soha nem kerülhet nyilvánosságra.
Atlantiszt a maga valójában a civilizációnk csak akkor ismerheti és értheti meg, ha spirituálisan és erkölcsi, technológiai értelemben képes lesz egy magasabb szintre lépni.
Az egészben az az ijesztő, hogy jelenleg éppen ennek fordítottját láthatjuk.
Az emberiség egy önpusztítási spirálba került, közeledünk a civilizációs szakadék felé, mely örökre eltörölhet minket a Föld színéről.
A tény, hogy Atlantisz nyomait még mindig nem találhattuk meg, végzetes ómen arra nézve, hogy mi is lesz a valódi sorsa az emberiségnek, ha nem változtatunk a bolygó és az élővilág pusztításán, kizsákmányolásán…
Forrás: ÚjVilágudat
