Él még a mamád, anyukád? Ezt olvasd el, nagyon tanulságos!
Ezt újra gondoljátok végig!
Intelligens öregembert szeretni – könnyű és kellemes. De mit tegyünk az öreg és rosszindulatúnak vélt öregasszonyokkal?
A gyermekkori nézeteltérések a szülőkkel, igazán csak a jéghegy csúcsa! A problémák akkor fokozódnak, amikor az édesanyák nagymamákká válnak.
Az Anya sérthetetlen, örök és bensőséges kapcsolat.
Azonban egyszer eljön az a nap, amikor ő is megöregszik… Megérteni és elfogadni ennek a szónak a jelentését óriási kihívás. Elsősorban magadon kell változtatni.
Mit tegyen, ha megöregszik az ember?
Nem olyan régen hallottam egy történetet egy családról és az ő nagymamájukkal való viszonyukról. Nem, ez nem egy olyan fajta pszichológiai szöveg, mint az „Ki mit vet, úgy arat!” Ez egy valós, saját tapasztalatokra épülő megható történet!
«Emlékszem édesanyámra, amikor az első unokáival még kezdő nagymama volt. Életerős, magabiztos: fogta a két kis unokáját, beültette őket a hátsó ülésre és irány kocsival a telekre. „Zöldséget a saját veteményesből kell választani! Amiből minden nap friss levest kell főzni!”
A tapasztalataira támaszkodva mindenről volt saját véleménye. Mindenhez volt hozzáfűzni valója: „Látom megint üres a hűtőszekrény?
Szerencse, hogy hoztam egy kis kocsonyát! Tessék, itt van a pénz, vegyél végre valahára magadnak egy télikabátot! Mi van fiam, már egy polcot sem tudsz rendesen feltenni? Figyelj, így kell ezt csinálni!” Stb., ugye ismerős!
Mi a fő problémájuk a fiatal szülőknek az idősebb korosztállyal? Vagy megvédjük a magánszféránkat és meghúzzuk a határokat, vagy sajnálkozunk azért, hogy az őseink nem akarnak segíteni nekünk. Vagy néha mind a kettőt csináljuk.
Aztán egyszer csak rájössz: a nagymama már nem tud fára mászni és nem tudja leszedni az almát. Nem fog már a távoli erdőben az unokákkal sétálni és gombászni, bogyókat szedni, mert fájnak a lábai.
Nem tudja már elvinni a gyermeket a szakkörre és várni órákon keresztül, mert a sok üléstől megfájdul a háta. Nehéz lesz az unokáért az óvodába mennie, mert már nem tud felmenni a csoporthoz a harmadik emeletre.
Miről is beszélünk, hiszen már csak busszal tud eljönni hozzánk, pedig a szomszéd lakótelepen lakik, és ilyenkor sokáig ücsörög az előszobában, hogy kipihenje az utazás fáradalmait.
Próbálod csökkenti a nagymamára jutó terheket azzal, hogy a testvéreidet kéred meg arra, hogy segítsenek neked. De ha sokáig nem kéred a nagyit, hogy segítsen felügyelni az unokákra, egyszer csak megsértődik.
És azt fogja mondani:
„Mi van? Már teljesen megfeledkeztetek rólam?”
Fokozatosan kialakul a „nyugdíjas háromszög” típusú elfoglaltság: gyógyszertár – orvos – TV. Neked, a családodnak és a gyerekeidnek is egy új világot kell keresni, mert az ő világába már nem fértek bele.
A legfontosabb, hogy a nagymamának nem legyen kétsége afelől, hogy szeretik őt és így is szükség van rá, függetlenül attól, hogy segít, vagy nem segít a gyerekeknek, vagy az unokáknak.
A kisebb gyermekeinkkel gyakrabban látogattuk meg a nagymamát és együtt sétáltunk vele a friss levegőn. Majd közösen megebédeltünk egy közeli étteremben.
Vagy koncert jegyeket veszek az „Az illatos fehér akácfa virága” című előadásra, amire közösen megyünk édesanyámmal.
Ha a nagymama segíteni szeretne a családnak, csak nincs elég ereje, mindig lehet olyan elfoglaltságot találni neki, ami fellelkesíti. „Légy szíves süss nekünk pitét, a tiéd finomabb, mint a bolti.
Vasárnap este beugrom érte, két napra elég lesz tízóraira a fiamnak az iskolába, tudod, hogy imádja!” Csináljunk ebből hagyományt, amíg van ereje a nagymamának.»
Az idősek pszichológiája és a velük való kommunikáció némileg eltér az általános kapcsolatok pszichológiájától. Nézd át a tippjeinket, amelyek megkönnyítik az idős szülőkkel való viszonyodat.
Ne a logikára, hanem az érzelmek alapozz!