A Földet hamarosan geomágneses vihar éri, világszerte készültségben – megszólaltak a tudósok!
Akár a földi infrastruktúrákra is veszélyt jelenthet egy nagyobb erejű, Nap felől érkező kitörés.
A Spaceweather.com legfrissebb jelentése szerint 2025. június 15-én egy viszonylag erőteljes napkitörést regisztráltak: az esemény M8.3-as besorolást kapott.
Ez az M-típusú flerek közé tartozik, amelyek az energiaintenzitás közepes szintjét képviselik.
A skála tetején az X-típusú flerek állnak, amelyek akár tízszer nagyobb energiával is rendelkezhetnek, így a mostani kitörés ugyan nem extrém, de figyelemre méltó.
A kitörés következményeként koronakidobódás (CME) is történt – vagyis a Nap egy plazmából és töltött részecskékből álló felhőt lövellt ki az űrbe, amely épp a Föld irányába tart.
Az esemény forrása a 4114-es számú napfolt, amely az utóbbi időszakban különösen aktívnak bizonyult.
A részecskefelhő elérésével előrejelzések szerint G1-es kategóriájú geomágneses vihar alakulhat ki. Ez a legalacsonyabb fokozat, amely a földi elektromos rendszerekben legfeljebb kisebb zavarokat, ingadozásokat okozhat.
A geomágneses viharok hatására a sarki fény szokatlan földrajzi területeken is megjelenhet, például az Egyesült Államok északi részein – így akár Magyarország szélességi fokán is.
Ezen kívül a vándorló állatok tájékozódását is befolyásolhatja a mágneses tér zavara.
A NASA Solar Dynamics Observatory műholdja folyamatosan figyelte a napfolt aktivitását, így a tudósok időben jelezni tudták az események lehetséges hatásait.
Bár most csupán kisebb mértékű viharról van szó, a kutatók szerint egy sokkal erőteljesebb napkitörés komolyabb következményekkel járhatna.
Mi történne, ha egy brutálisan erős napkitörés érné el a Földet?
Ha egy rendkívül erős, X-osztályú napkitörés koronakidobódással együtt érkezne bolygónkra, az komoly kihívás elé állítaná a modern társadalmat.
Az ilyen események nagy mennyiségű töltött részecskét zúdítanak a Föld mágneses terébe, amely súlyos geomágneses viharokat idézhet elő – akár G4 vagy G5 kategóriás szinten.
Az ilyen erősségű viharak már jelentős hatással lehetnek az elektromos infrastruktúrákra.
A legnagyobb kockázatot az elektromos hálózatok meghibásodása jelentené. A nagyfeszültségű transzformátorokat túlterhelheti az indukált áram, és ezek cseréje rendkívül idő- és költségigényes.
Egy globális áramszünet akár hetekre, hónapokra is megbéníthatja a modern társadalom működését – az ivóvízellátástól kezdve a közlekedésen át az élelmiszer-ellátási láncokig.
A műholdas rendszerek – például a GPS és a távközlési műholdak – különösen sérülékenyek egy ilyen viharral szemben. A navigációs rendszerek leállása vagy hibás működése nemcsak a mindennapi életet zavarhatja meg, hanem a repülésbiztonságot és a globális logisztikai rendszereket is fenyegetheti.
A szakértők szerint még az internet is megsínylené egy ilyen jelenséget. A tenger alatti kábelekhez kapcsolódó berendezések, mint például az erősítők, rendkívül érzékenyek a geomágneses interferenciára.
Egy, a Földet teljesen elérő, rendkívüli napkitörés esetén az internetkapcsolat akár kontinensek közötti szinten is megszűnhet – és a javítás nem órák vagy napok, hanem akár hónapok kérdése lehet.
Éppen ezért egyre több tudós és mérnök figyelmeztet: sürgető szükség van az elektromos és kommunikációs rendszerek védelmének fejlesztésére, valamint vészforgatókönyvek kidolgozására.
A Nap viselkedése kiszámíthatatlan lehet, és bár a valószínűsége egy ilyen katasztrofális eseménynek alacsony, a hatása pusztító lenne – civilizációnk szó szerint néhány óra alatt a 19. század technológiai szintjére eshetne vissza.
