Földönkívüli világot fedeztek fel a James Webb űrtávcsővel: jöhet az első kapcsolatfelvétel?
Döbbenetes fejleményekről számoltak be.
Extrém, furcsa idegen világot fedezett fel az asztrofizikai kutatásokat már oly sok eredménnyel gazdagító James Webb űrtávcső (JWST), az univerzum mélységeinek felderítésére használt leghatékonyabb jelenlegi eszköz.
Ez az egyik leghidegebb, legrégebbi és leghalványabb exobolygó az eddig felfedezettek között.
A 14 Herculis c vagy röviden 14 Her c néven katalogizált exobolygó egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Földtől alig 60 fényév távolságra – ami kozmikus léptékben közelinek számít-, a Herkules csillagképben.
Az idegen bolygó a JWST felvételén halvány, homályos narancssárga pontként jelenik meg.
Az exobolygó a légköréből kisugárzódó hő hatására látszik narancssárágának.
A csillagászok becslése szerint a 14 Her c körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki és rendkívül hideg a légköri hőmérséklet.
A következő években a James Webb űrtávcsőhöz hasonló, vagy még fejlettebb űreszközök segítségével ugrásszerűen nő az esélye annak, hogy a kutatók lakható bolygókra bukkanjanak.
A JWST már most képes olyan exobolygók légkörét elemezni, ahol kimutathatók lehetnek a víz, oxigén, metán vagy akár ipari eredetű szennyeződések nyomai — ezek mind potenciális jelei lehetnek földönkívüli életformáknak vagy akár fejlett civilizációknak.
A 14 Her c felfedezése is ezt a trendet erősíti:
Bár a bolygó extrém hideg és nem feltétlenül alkalmas az általunk ismert életformák számára, az ilyen objektumok tanulmányozása segít finomítani azokat a modelleket, amelyekkel a kutatók a valóban lakható világokat próbálják megtalálni.
A különféle spektrumtartományokban végzett megfigyelések révén már most is képesek vagyunk kiszűrni azokat a bolygókat, amelyek felszíni hőmérséklete, gravitációja és légköri összetétele elvileg támogatná az élet kialakulását.
Ráadásul egyre több kutató vallja: a földönkívüli élet nem feltétlenül úgy néz ki, mint a sci-fikben. Lehet, hogy mikroszkopikus formában már rég jelen van más bolygókon, csak mi még nem tudtuk egyértelműen detektálni.
Ugyanakkor ha valóban intelligens életformák nyomaira bukkanunk, az nemcsak tudományos, hanem filozófiai és társadalmi értelemben is alapjaiban rengetheti meg az emberiség világképét.
A következő nagy áttörés már csak egyetlen spektrumanalízisre lehet.
Egy vízmolekula a megfelelő zónában, egy szokatlan légköri összetevő, vagy akár egy mesterséges jelsorozat – és amit eddig csak feltételeztünk, az valósággá válik: nem vagyunk egyedül.
