Küszöbön a klímakatasztrófa és a teljes összeomlás – tudósok kongatják a vészharangot, erre mindenkinek fel kell készülnie
Óriási a baj, pár éven belül jöhet a visszafordíthatatlan…
A Kárpát-medencében egyre intenzívebben mutatkoznak meg a klímaváltozás jelei, és ezek közül az egyik legsúlyosabb az extrém magas hőmérséklet.
A régióban különösen kitettek vagyunk a nyári hőhullámoknak, amelyek nemcsak a környezetet terhelik meg, hanem komoly egészségi kockázatot is jelentenek.
Dr. Páldy Anna, az Országos Népegészségügyi Központ szakértője szerint Magyarországon 2005 óta működik a hőségriasztási rendszer, az azóta gyűjtött adatokból pedig egyértelműen látszik: a hőhullámok idején a halálozások száma 15–30 százalékkal megemelkedik.
Ez a sokkoló arány nemcsak egy-egy napra vetített adat, hanem rendszerszintű problémára utal: hazánk klímája látványosan, érezhetően és veszélyesen változik.
A kutatók szerint ezeket a hatásokat megfelelő intézkedésekkel ugyan lehetne mérsékelni – például hűsölő terek kialakításával, zöldfelületek növelésével vagy az épületek hővédelmének fejlesztésével –, ám hosszú távon ezek sem jelentenek megoldást, ha a nagy egészben, azaz a globális klímarendszerben nem történik radikális fordulat.
A szakértők szerint a válasz nem lehet részleges vagy kizárólag technikai: integratív, holisztikus szemléletre van szükség.
Ez azt jelenti, hogy az ember és a természet kapcsolatát újra kell értelmezni, és minden környezeti, gazdasági és társadalmi döntést ennek fényében kell meghozni.
Az ökoszisztéma nem különálló, hanem egymással összefonódó rendszerek összessége, ahol a vízkészlet-csökkenés, a talajromlás, az erdőirtás és a hőmérséklet-emelkedés hatásai felerősítik egymást.
Ami pedig különösen aggasztó: egyre több klímatudós figyelmeztet arra, hogy a bolygó klímája nem „lassan melegszik”, hanem közel áll egy olyan fordulóponthoz, ahonnan már nem lehet visszafordulni.
Ha a következő egy-két évtizedben nem történnek mélyreható változások – például a fosszilis energiahordozók gyors kivezetése, a globális kibocsátások drasztikus csökkentése és a természetes élőhelyek helyreállítása –, akkor a klíma összeomlása reális forgatókönyvvé válik.
Ez az összeomlás nem egy hollywoodi katasztrófafilm forgatókönyve. A valóságban sokkal alattomosabb: szélsőséges időjárás, elhúzódó aszályok, megélhetési válság a mezőgazdaságban, vízhiány, tömeges migráció, járványok, és egyre több lakhatatlanná váló térség a világban – köztük akár Európa déli peremvidékein, sőt Magyarország egyes részein is.
Ha nem kezdjük el már most, 2025-ben az érdemi átállást – társadalmi, ipari és életmódbeli szinten –, akkor a jövő nem „más” lesz, hanem élhetetlen.
A tudomány ma már nem kérdéseket tesz fel, hanem vészjelzéseket ad. A klíma nem csak változik: gyorsulva hanyatlik. És ha mi nem lassítunk, ő sem fog.
