Gyermekjogi aktivista és szakember tette helyre Orbánt úgy, hogy a fél ország igazat adott neki!

Szerinte amit Orbán csinál az teljesen nevetséges és szakmai alapja sincs…

Nagyon provokatív volt a szakma számára, amikor 2024-ben azt nyilatkozta a Belügyminisztérium, hogy nyolcvan százalékban minden rendben van a gyermekvédelemben.

„Az azért nagyon sokakat szíven ütött, akik látják, hogy mi zajlik” – mondta Gyurkó Szilvia.

A Hintalovon Alapítvány vezetője szerint a nyolcvan százalék úgy hangzik, mintha már csak kicsit kellene polírozni a rendszert,

ehhez képest az látszik, hogy „azoknak az embereknek a hősies kitartása tartja vállain a rendszert, akik még a gyerekvédelemben dolgoznak”, és nagyon sok külső erőforrást visznek be családok és civilek.

Hozzátette, ráadásul nem is gyerekvédelemről kellene beszélni, hanem gyerekjogokról, de erről egyáltalán nincs szó.

Gyurkó szerint jelenleg több állítás is igaz egyszerre:

„Olyanok vannak döntési pozícióban, akiknek nem számít a gyerekvédelem, vannak olyanok, akik nem látják a problémákat, és az is igaz, hogy vannak, akik látják, kitartanak, és bíznak abban, hogy hátha egyszer majd változik a helyzet.”

„Százával tudnám sorolni a gyerekvédelemmel kapcsolatos érvényes kérdéseket, ezek közül nulla jelenik meg a politikai arénában – miközben a gyerekvédelem átpolitizált üggyé válik, amiben ha valaki tényszerűen előrehoz fontos kérdéseket, amelyekkel foglalkozni kellene, akkor onnantól kezdve megkapja a renitens, ellenzéki bélyegzőt, szemben azokkal, akik olyan témákat tartanak az asztalon, amik az első ezer kérdésben sincsenek benne.

Például hogy a Pride hogyan hat a gyerekekre.

Húsz éve dolgozom ezen a területen, de esküszöm, ez a kérdés nincs benne az első ezer téma között, amikkel érdemben, szakmai alapon foglalkozni kellene.”

A szakember a családpolitikai kommunikáció és a valóság közötti konfliktusra is kitért.

„Hiába kérjük az egyik oldalon, hogy minél több gyerek szülessen, ha a másik oldalon évről évre huszonezer gyerekről lemondunk.

Egy kisvárosnyi gyerek van, akiket egész egyszerűen engedünk, hogy vagy lesz velük valami, vagy nem. Gazdasági oldalról nézve ez pazarlás, a másik oldalról pedig mérhetetlen cinizmus.”