A magyarság egymillió éves? Sokkoló bizonyíték egy kárpátaljai kőbánya mélyén
Döbbenetes. Ideje újraírni az emberiség, és a magyarság történelmét?
Lehet, sőt, egyre biztosabb egyesek szerint, hogy a magyarság sokkal régebbi, mint bárki gondolta volna.
Legalábbis a lent említett felfedezésből egyesek arra következtetnek, hogy múltunk sokkal de sokkal régebbi, mint bárki gondolta volna.
Egy kárpátaljai kőbányában feltárt kőeszközök olyan ősi emberekhez tartoztak, akik több mint egymillió évvel ezelőtt használták őket, egy új kutatás szerint.
A leletek friss kormeghatározási elemzése feltárja az emberszabásúak legkorábbi ismert jelenlétét Európában, mondta Roman Garba, a prágai Cseh Tudományos Akadémia régésze.
A jelentés szerint az első emberek, akik Európát lakták, keletről nyugatra haladtak.
A legalsó régészeti rétegben található kőeszközök korának pontosabb meghatározásához a csapat egy viszonylag új kormeghatározási módszert alkalmazott, amely magában foglalta a kozmikus sugarak által termelt ásványi szemcsék belsejében lévő radioaktív részecskék elemzését
– töltött részecskéket, amelyek az űrben utaznak és lehullanak a Földre.
“Olyan ez, mint egy kozmikus óra, amely feltárja az emberi történelmet,”
– mondta Garba, a Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány vezető szerzője.
A kozmikus sugarak zápora kölcsönhatásba lép a légkörrel, behatolhat a kőzetbe, kozmogén nuklidokat vagy izotópokat hozva létre. A tudósok mérik ezeknek a nuklidoknak a bomlási sebességét, hogy meghatározzák, mennyi ideig védték a korábban kitett kőzetet a kozmogén nuklidoktól, miután a Föld felszíne alá temették, ahol az izotópok nem tudnak kialakulni.
Garba kollégái két nuklidot, az alumínium-26-ot és a berillium-10-et mérték meg, amelyeket hét kavics kvarcszemcséiben találtak, amelyeket ugyanabban a rétegben fedeztek fel, mint a kőeszközöket. Két számítási módszerrel a kutatók megállapították, hogy 1,4 millió évesek.
“Nagyon bonyolult a minták feldolgozása,” – mondta Garba.
“Két-három hónapos mindennapi munkára van szükség a minta őrléséhez, tisztításához és szétválasztásához.”
A szabadtéri területen nem találtak emberi fosszíliákat – a kitett körülmények megnehezítik a fosszíliák megőrzését. A talaj is savas, ami felgyorsíthatja a maradványok bomlását, mondta Garba.
Nem világos, hogy a korai ember mely fajai foglalhatták el a helyet abban az időben, de a tanulmány azt sugallja, hogy a Homo erectus lehetett.
A tudósok úgy vélik, hogy a kihalt faj volt az első emberszabású, amely elhagyta Afrikát, és teljesen felegyenesedve járt.
Az Európában feltárt legkorábbi emberi fosszíliák a spanyolországi Atapuerca lelőhelyről származnak, és a tanulmány szerint 1,1 millió évre nyúlnak vissza. Grúziában a Dmanisi közelében talált emberi fosszíliákat 1,8 millió évesnek tartják.
A Királyházáról származó, most biztonságosan keltezett kőeszközök “hiánypótlóak a korai emberszabásúak jelenlétében Európában mind időben, mind térben,”
– mondta Briana Pobiner, a washingtoni Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Az eredmények azt sugallják, hogy az emberszabásúak legalább egy alkalommal keletről nyugatra haladtak Európában – és hogy az emberszabásúak Észak-Európa magasabb szélességi fokain élhettek, mielőtt benépesítették Dél-Európát.
“Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez egy ideiglenes behatolás volt-e erre a területre, vagy inkább egy tartósabb migráció, több helyszínről származó több adat nélkül,” – mondta.
“Szerencsére az emberszabásúak névjegykártyáikat – kőeszközöket és néha lemészárolt állatok csontjait – szétszórva hagyták a tájon, jelenlétük szilárd bizonyítékaként.”
A kutatócsoport megvizsgálta a terület éghajlatát és élőhelyét is az elmúlt 2 millió évben. A kutatók azt találták, hogy egy melegebb, interglaciális
időszak volt, amikor a hőmérséklet melegebb lehetett, mint a mai, és egybeesett a kőeszközök korával.
Garba szerint a pollenadatok erdei ökoszisztémára utalnak.
A terület vonzó lehetett az őskori emberek számára, mert közel van a Dunához vezető Tisza folyóhoz, és volt egy könnyen elérhető kemény kőzetforrás a kőszerszámok megmunkálásához – mondta Garba.
Garba és kollégái azt mondták, remélik, hogy folytathatják a Királyházával kapcsolatos nyomozást.
