Az orosházi ördög szarvakat akar operáltatni magára: így is döbbenet, ahogy kinéz

Ki mit gondol Fazekas Ferencről?Elképesztő mennyiségű testékszer tarkítja koponyáját, de még mindig úgy érzi, hogy nem alakult át tejesen azzá, ami lenni szeretne.

Létezik egy magyar férfi, aki nyugodtan pályázhatna a legfurcsább kinézetű emberek versenyére.

Olyan testátalakításokat végeztetett el ugyanis magán, melynek következtében sokkal inkább hasonlít a parás ördögre, mint egy átlagemberre.

Nem véletlen lett végül a beceneve az, hogy az “orosházi ördög”.

“Sosem mértem kilóra, nem tudom mekkora súlyt cipelek az arcbőrömön. Egy rövid időszak volt, tavaly megházasodtam, s tényleg úgy gondoltam, hogy leszámolok a piercingekkel a szerelmem kedvéért. Utólag kiderült, hiba volt”

– mondja nevetve Fazekas Ferenc, akit Facebook-oldala és eddigi szereplései alapján sokan Iron man-nek, vagyis Vasembernek is neveznek.

Majdnem megkomolyodott, miután megnősült, ám egy kis kihagyás után újra érezte a kényszert, hogy tovább alakíttassa magát, emiatt pedig újra egyedül van.

Ferenc nem akar senkinek sem megfelelni, de tökéletes harmóniában él a a kertekkel, ahol díszfákat metsz művészi szinten.

Korábbi párja kedvéért néhány testékszerétől megvált ugyan, de a szakításuk után ezeket visszatetette magára.

“Nem éri meg egy nő miatt lemondani az embernek az egyéniségéről, a személyiségéről. Most végre valóra válik a régi-régi álmom. Igazi ördögszarvaim is lesznek.

A homlokomon a bőröm alá most ültették be azokat a talpazatokat, amelyek tartani fogják a szarvakat. Lesz egy három- és lesz egy négy centis becsavarozható toldalék. Csont színű.”

-nyilatkozta a Blikknek.

Elmondta azt is, hogy a homlok bőre alá ültették, egy centi mély a vágás és másfél hónap múlva már annyira begyógyul neki, hogy felcsavarozhatja a hőn áhított szarvakat.

Vélhetően a munkahelyemen leveszem, nehogy beakadjon valahova. Éjszakára sem fontos a homlokomon, de ahogy ismerem magam, eljön az idő, amikor a nap 24 órájában rajtam lesz – mondja csillogó szemmel.

Hozzáteszi, sajnálja azt sok sok embert, aki saját problémáiktól rettegnek. Pedig nem a megfelelési kényszer, hanem a sajátos önkifejezés az, ami erőt ad a mindennapokhoz.

Mondott még egy igen érdekeset, ami egészen más megvilágításba helyezi az egészen bizarr hóbortját:

“Nem lesz utolsó, nem lesz olyan, amit azzal a szándékkal teszek fel, hogy bevégeztetett.

Mindig lesz egy következő utáni vágy.”