Feljelentette Orbán testvérét, majd meghalt: tényleg maffiaállamban élünk emberek?!
Mintha egy politikai krimit olvasnánk, úgy indult el a hír futótűzként az interneten: valaki feljelentette Orbán Viktor testvérét, Orbán Áront – nem sokkal később pedig az illető meghalt.
Az ügy részletei homályosak, a körülmények megdöbbentőek, a hivatalos válasz pedig… semmi.
Ez a hallgatás pedig talán még aggasztóbb, mint maga a hír.
Egy tanú vallott – aztán meghalt
A „Kimondott Igazságok” című portálon, illetve a hozzá kapcsolódó videósorozatban került elő az állítás: egy férfi – aki valószínűleg tanúként szerepelt egy állítólagos ügyben, melyben Orbán Áron neve is felmerült – röviddel a vallomása után meghalt.
A tanút a videó „Somaként” vagy „a Nepálból próbálkozó férfiként” említi.
A történet szerint valamilyen formában kapcsolatba került Orbán Áron tevékenységével, ami állítólag embercsempészettel vagy „menekült-üzlettel” függhetett össze.
A videó készítői hangsúlyozzák: a tanú halála „véletlen egybeesés is lehet… de túl nagy a csend körülötte”.
Nem tudni, pontosan hogyan halt meg, ki vizsgálta az ügyet, és hogy egyáltalán indult-e hivatalos nyomozás a miniszterelnök testvérével szemben.
Túl sok a kérdés, túl kevés a válasz
A történet önmagában is nyugtalanító, de amitől igazán súlyossá válik, az a teljes információhiány. Nincs rendőrségi közlemény, sem kormányzati reagálás. Orbán Viktor sem kommentálta az ügyet – és ez a hallgatás sokak számára egyet jelent a gyanúval.
És pontosan ez az, ami a „Kimondott Igazságok” sorozat címét is adja: „Amiről Orbán hallgat…”. A nézők és olvasók azt érezhetik, hogy valamit eltitkolnak előlük. Ha valóban történt valami súlyos, miért nincs róla hivatalos tájékoztatás?
Ha pedig valóban csak összeesküvés-elméletről van szó, miért nem cáfolják nyíltan?
Hallgatás = bűnrészesség?
Természetesen nem. Egy politikai vezető testvéréről szóló, meg nem erősített vádak nem feltétlenül jelentenek közérdeklődésre számot tartó bűncselekményt. Lehet, hogy semmi sem történt. Lehet, hogy a tanú halála teljesen független volt a vallomásától.
De ha valóban igaz, hogy egy ember meghalt nem sokkal azután, hogy terhelő vallomást tett, akkor joggal merül fel a kérdés: nem kellene erről beszélnünk?
Továbbra is a sötétben tapogatózunk
Egyelőre sem megerősítés, sem cáfolat nem érkezett sem a kormány, sem az ügyészség, sem független újságírók részéről. A történet tehát ott tart, ahol az összeesküvés-elméletek szoktak: félmondatok, névtelen tanúk, homályos videók, sehol egy boncolási jegyzőkönyv vagy hivatalos jelentés.
Mert ha egy országban már az is gyanút kelt, hogy a hatalom nem reagál, akkor ott gond van a bizalommal. Nem a titok a probléma – hanem a válaszok hiánya. És ezekre most sokan várnak.