Júdás evangéliuma: az embert nem Isten teremtette, Éva neve Zoé, Júdás rájöhetett Jézus titkára
Ezért “tiltották be” Júdás evangéliumát? Ez porig rombolná az egész világ keresztény teremtéstörténetét…
Valójában semmi sem úgy volt, ahogyan a Bibliában állt?
Kevesen tudják, de a napjainkban több szempontból is hitelesnek tarttot Júdás evangéliuma fenekestől felfprgatbná az egész Bibliát és az egyház egyetemes teremtéstörténetét is alapjaiban kérdőjelezné meg.
Az evangélium ugyanis egy másik ősi teremtés történetet ad elő, mely csak nyomokban egyezik a Teremtés könyvében leírtakkal.
Júdás evabngéliuma nem élte túl a Niceai zsinatot, ahol kiválogattak minden apokrifnak titulált írást, ami nem egyezett meg azzal a naratívával és Krisztus képpel, amit sugallni akartak a Messiásról akkoriban.
Júdás evangéliuma egyik legdöbbenetesbeb állítása az, hogy az embert nem is Isten teremtette, hanem egy Saklas nevű angyal.
Kezdetben „megjelent egy fényes felhő. A nagy angyal, az a fényességes isteni Ön-Létrehozó (akiről nem tudni, azonos-e Istennel), előbukkant a felhőből. Miatta egy másik felhőből négy másik angyal támadt a létbe, ők lettek az Ön-Létrehozó kísérői. Az Ön-Létrehozó mondta: „Legyen”, és lett. Ezután [megteremtette] az első fénylényt, hogy uralkodjon rajta (vagyis a léten).
A fenti szövegrészlet Júdás evangéliumának 44. oldaláról valló.
Az emberiséget egy Saklas nevű angyal teremti meg, és Éva eredeti neve Zoe – ez a konklúziója Júdás evangéliumának íllátásainak.
Ez a teremtéstörténet nagyon hasonló ahhoz, amit a gnosztikus hagyományok megőriztek Ádám (Adamas + Ádám) kettős természetéről.
Igaz, hogy ott Ádámot azonosítják Krisztussal, itt pedig Séthet, aki az egyiptomi mitológiában az egyik leggonoszabb isten, aki miszlikbe vágja Oziriszt, de a gnosztikus hagyomány szerint a tudás letéteményese.
A Biblia szerint Séth Ádám és Éva harmadik gyermeke, miután Ábel meghal, Káint pedig száműzi Isten.
A Biblián kívüli hagyomány szerint Séth egy új emberi faj megalapítója, titkos tudás és hagyomány hordozója.
Az angyalok nevében megjelenik Thoth neve is, aki szintén egyiptomi isten, mégpedig az írás, a titkos tudás istene.
A gnosztikus időben Thoth nagy népszerűségben örvendett, Hermész Triszmegisztosz (aki maga Thoth) népszerű tanításai miatt.
Abban nem mindenki ért egyet, hogy a Júdás evangéliumában olvasottak mennyire mondanak ellent a Bibliának.
A szkeptikusok szerint Júdás evangéliuma sokkal inkább a korabeli gnosztikus elképzelésekről, mint a kereszténység másféle értelmezési lehetőségéről szól.
Éppen ezért nem teljesen mond ellent a Bibliában leírtaknak, legalábbis semmi olyan feloldhatatlan ellentmondást nem generál, ami romba dönthetné az egyházat.
Mások szerint azonban Júdás evangéliuma nem véletlen nem kerülhetett soha bele a Bibliába.
Sokan elismerik benne a Nag Hammadi kéziratokban is megtalált hagyományt.
Ez nem meglepő, mert a Júdás Evangéliumot tartalmazó korsóban benne volt még két Nag Hammadiból származó kézirat is.
Vannak olyan részletek, amik még érdekesebbek:
Júdás a többi tanítvány pozitív ellenképe, akiket még csak nem is említenek név szerint. Jézus háromszor beszél velük, de mindig összezavarodottságot és értetlenséget tapasztal.
A tanítványok hamis istenhez imádkoznak, és nem értik, hogy az isteni születésnek az emberben kell végbemennie.
A négy evangéliummal összehasonlítva, a dolgok itt fordulatot vesznek. A tanítványok nem értik Jézust, és szégyent hoznak áldozati szolgálatukra. Júdás viszont felismeri és megérti Jézust.
„Tudom, hogy ki vagy, és hogy honnan jössz: Barbelo halhatatlan birodalmából származol.”
Itt nyilvánítja ki magát leplezetlenül a gnosztikus: Júdás tudja, hogy honnan jött Jézus:
A múlhatatlan birodalomból, az örök természetből. Jézus pedig megerősíti ezt, és azt mondja:
„El fogom mondani neked a birodalom misztériumait, mert neked megvan a lehetőséged, hogy elérd.”
Ki mit gondol erről?
Ez mennyiben változtathat Jézus és a Biblia szerepén, megítélésén?
