Magyar tudós grandiózus terve mentené meg a világot a globális felmelegedéstől: az egész világ erről beszél!
Ha beválik, újabb magyar név kerül be a történelemkönyvekbe, mint az emberiség megmentője?
A The New York Times beszámolója szerint tavaly nyáron Szapudi István magyar csillagász közzétett egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálta, hogyan lehetne egy hatalmas napernyő segítségével részlegesen eltakarni a Nap fényét, hogy ezzel enyhítsék a globális felmelegedést.
A Hawaii Egyetem kutatója, aki a tanulmányt készítette, úgy véli, hogy ez a napernyő alkalmas lenne a Földet érő napfény mennyiségének csökkentésére, amit egy befogott aszteroidával kombinálnának ellensúlyként.
Egy ilyen megközelítést alkalmazó mérnöki megoldások már most új szakaszba kerülhetnek annak érdekében, hogy egy működőképes tervet hozzanak létre, amely segíthet a klímaváltozás mérséklésében.
A Magyar Narancs Szapudi Istvánnal készített interjújában az csillagász elismerte, hogy egyelőre nincs biztos válasz arra, hogy megvalósítható-e az ötlete, és ha igen, akkor érdemes-e.
A kibocsátáscsökkentés és a földi munkák mellett egy harmadik lehetséges megoldás az űr-geomérnökség lenne, vagyis a Nap egy kis részének eltakarása egy nagy ernyővel.
Szapudi azt számolta ki, hogy a globális felmelegedés mérsékléséhez 1,7 százalékkal kell csökkenteni a napsugárzást.
Az általa tervezett napernyő könnyű anyagból, grafénból készülne, és mindössze 35 kilotonna tömegű lenne, ami viszonylag könnyen juttatható az űrbe.
Az ernyőt az L1 ponton helyeznék el a Föld és a Nap között, ahol a gravitációs hatások kiegyenlítődnek.
A napernyőt egy aszteroidával vagy holdporral kombinálnák ellensúlyként, ami gyorsabb és olcsóbb megoldást jelentene.
A tanulmányát követően a szakma pozitívan fogadta az ötletet, és a Hawaii Egyetem már le is védte találmányként a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban.
Azonban továbbra is sok kérdés marad megválaszolatlanul, például az, hogy lehet-e gyártani ekkora mennyiségű grafént és másfél millió kilométer hosszú zsinórt, mindkettő grafénból.
