Már nem csak a NASA, hanem az ESA is figyelmeztet a Nap drámai változásaira: óriási lehet a baj?
Tényleg van okunk a pánikra?
Szokatlanul aktív és erőteljes Napciklus?
A napciklus meglehetősen jól ismert 1843 óta, amikor Samuel Schwabe csillagász 17 évet töltött a napfoltok változásának megfigyelésével. Azóta 11 évente rendszeresen megfigyeljük a napfoltok dagályát és áramlását.
A közelmúltban az ESA Solar Orbiter rendszeres felvételeket készített a Napról, hogy nyomon kövesse az előrehaladást, ahogy a jelenlegi napciklus csúcsa felé tartunk
Két nemrégiben közzétett kép 2021 februárjából és 2023 októberéből azt mutatja be, hogy a dolgok valóban felpörögnek, ahogy a szoláris maximum felé tartunk.
A Nap egy nagy plazmagömb, elektromosan töltött gáz, amelynek megvan az a csodálatos tulajdonsága, hogy képes mozgatni egy mágneses mezőt, amely beágyazódik.
Ahogy a Nap forog, a mágneses mezőt magával húzza, de mivel a Nap gyorsabban forog az egyenlítőn, mint a sarkokon, a mezővonalak egyre szorosabbra tekerednek.
Van okunk a pánikra? Mit mondanak a tudósok?
Ebben a hatalmas igénybevételben a mezővonalak időnként megszakadnak, átpattannak vagy áttörnek a Nap felszínén, és amikor ez megtörténik, egy napfoltot látunk.
Ezek a sötét foltok a Nap látható felületén olyan régiók, ahol a szoláris anyag sűrűbb koncentrációja megakadályozza a hő áramlását a látható felületre, ami kissé hidegebb, tehát sötétebb foltokat eredményez a Napon.
A ciklus megértése nemcsak szeszélyes tudományos érdek, hanem létfontosságú annak biztosításához, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a földi és keringő rendszerekben keletkezett károkat, de alapvetően fontos megérteni a földi életre gyakorolt hatását is.
Az ugyanis valóban nem zárható ki, hogy egy nagyobb erejű Napkitörés kipattanjon, és ha a Föld felé indul meg, akkor akár még jelentősebb károkat is okozzon.
Az egy olyan űridőjárásbeli veszély, ami az egész emberiséget érintheti.
Egy ilyen napkitörés percek alatt érne ide, tehát alig lenne valós ideje felkészülnie rá a világ lakosságának.
Nem az a kérdés, hogy eljön-e az elektromos világ vége, hanem az, hogy mikor
Az, hogy civilizációnkra veszélyt jelenthet egy napvihar, összefügg azzal, hogy társadalmunk rendkívüli mértékben függ az elektromosságtól és az arra épülő elektromos hálózatoktól.
Ezek lehetnek globális magasfeszültségű hálózatok vagy akár egy háztartási kenyérpirítót vezérlő chip.
Ha a Föld a Napból kiszakadó plazma útjába kerül, melynek mágneses polaritása ellentétes a Föld magnetoszférájának mágneses terével, olyan erős geomágneses vihar keletkezhet, ami megzavarhatja.
Rosszabb esetben teljesen tönkreteheti a navigációt; a mágneses tér ingadozása és a magnetoszférán átjutó részecskék jelenléte pedig kóboráramot indukálhat, ezzel túlterhelve és tönkretéve az elektromos hálózatokat és berendezéseket.
Ez pedig visszabombázhat minket rövidebb vagy hosszabb időre a “középkorba” – állítják a tudósok.
Szerencsére erre rendkívül elenyésző az esély belátható időn belül, de a veszély ennek ellenére valós.
