Mindenki készüljön, Vasárnap lezárul egy korszak.
Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy rengeteg gyertyát megspórolhatnánk a világításon, ha óráinkat időről időre a Nap járásához igazítanánk.
A lényeg, hogy a nyári félévben az óramutatókat eggyel előrébb tolták, így jobban kihasználták a világos periódust, megszületett a nyári időszámítás.
Télen viszont visszatértek a normál időhöz, eggyel visszatekerték a mutatót, ezt nevezzük ma téli időszámításnak.
A jelenlegi rendszer szerint március utolsó vasárnapján indul a nyári idő, október utolsó vasárnapján pedig visszatérünk a télire.
Utóbbi idén október 30-ára esik, azaz most vasárnap:
hajnali 3-kor 2 órára állítjuk vissza az órákat, innentől kezdve egy órával később áll be este a sötétség, de reggel ennyivel előbb kel a nap.
A szombati 7:21 helyett már 6:23-kor üdvözölhetjük a napot az égen, ám sokakat inkább az bánt, hogy 16:31-kor már búcsúznunk is kell tőle – szombaton ez az időpont még 17:32 volt.
Ahogy itt is látszik, az óraátállítással csupán eltoltuk a világos periódus időszakát, de ettől függetlenül a nappalok hossza folyamatosan csökken.
Az ok ugyanaz, amiért az évszakok is váltakoznak: a Föld forgástengelyének dőlése.
A világos órák száma a nyári napfordulón, június 21-én több mint 16 órával éri el maximumát, majd folyamatosan csökken a téli napfordulóig.
Akkor, december 21-én a 7:27-es napkelte és a 15:56-os napnyugta között mindössze nyolc és fél órát láthatjuk a napot.
Ezt követően ismét nőni kezd a nappalok ideje a következő napfordulóig, és így tovább örök körforgásban.
Volt már korábabn többször szó róla, hogy eltörölnék a ynári időszámtást, ám végül mag az EU is jegelte a dolgot.
Így könnyen lehet, hogy marad a nyakunkon az óra átállítás, aminek a kritizálók szerint nincs is igazi előnye, inkább hátrányai vannak.
Ki mit gondol erről?
