Megtalálhatták a rák ellenszerét, már Magyarországon tesztelik a rák elleni védőoltást
Szerintetek tényleg megvan a rák ellenszere?
A tudósok felfedeztek egy fehérjét, amely képes közvetlenül megállítani a DNS-károsodást, és amely elvileg bármelyik élőlénybe beilleszthető, így ígéretes alapanyaga lehet egy jövőbeli rák elleni vakcinának
– írja a Science Alert.
A Deinococcus radiodurans nevű baktériumban találták meg a C fehérjét (DdrC), amely rendkívül hatékonynak tűnik a DNS-károsodás felismerésében, megállításában és a sejtek figyelmeztetésében, hogy elkezdjék a javítási folyamatot. Különösen érdekes, hogy a DdrC fehérje önállóan, más fehérjék segítsége nélkül végzi feladatát.
A kanadai Western University kutatói elmondták, hogy a DdrC segítségével több mint 40-szer ellenállóbbá tettek egy baktériumot az UV-sugárzás okozta károsodással szemben.
Egy orvos úgy fogalmazott, hogy a DNS átrendezésének, szerkesztésének és átalakításának képessége a biotechnológia “Szent Grálja”.
A DdrC különösen fontos, mert ellenőrzi a sejteket és semlegesíti a károsodást, ráadásul olyan sugárzási szintet is képes túlélni, amely ezerszerese annak, ami egy emberi sejtet elpusztítana.
Eközben a szakértők optimistán nyilatkoznak egy új eljárásról, amely több ezer életet menthet meg csak az Egyesült Királyságban, és amelyet Magyarországon is tesztelnek.
A kutatók már 2023-ban reménykedtek abban, hogy a tüdőrák elleni vakcina néhány éven belül elérhetővé válik, és úgy tűnik, hogy a BioNTech előnyt szerzett versenytársaival szemben.
A Moderna például tavaly kifejlesztett egy melanóma elleni oltást, amely 44 százalékkal csökkenti a rák kiújulásának és a halálozás kockázatát.
A tüdőrák a vezető halálok a daganatos betegségek között, évente 1,8 millió ember életét követeli világszerte, és Magyarországon is hasonlóak az arányok. Előrehaladott stádiumban a túlélési esélyek különösen alacsonyak.
A BNT116 néven ismert, a BioNTech által fejlesztett vakcinát a nem kis sejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére tervezték – írta a The Guardian.
A vakcina humán tesztelésének első fázisa 34 kórházban indult el hét országban: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és Magyarországon.
A vizsgálatban összesen mintegy 130 beteg vesz részt, akik különböző stádiumban lévő tüdőrákkal küzdenek – olyanok, akiknél nemrég diagnosztizálták a betegséget, valamint olyanok, akiknél a daganat már előrehaladott stádiumban van, vagy kiújult.
A vakcina, hasonlóan a koronavírus elleni oltáshoz, hírvivő RNS-t (mRNS) használ, hogy felkészítse az immunrendszert a rákos sejtek elleni harcra.
A cél, hogy a kemoterápiával ellentétben fokozza az egyén rákkal szembeni immunválaszát, miközben az egészséges sejteket nem károsítja.
