Noé bárkája egy földönkívüli DNS tároló lehetett? Sokkoló elmélettel álltak elő tudósok, ami mindent a feje tetejére állíthat
Az ősi Földet tervezetten FERTŐZTÉK MEG az élettel!
Az özönvízről és a bárkáról szóló legendák különböző kultúrákban léteznek. A bibliai hagyományban ez Noé bárkája, mivel Noé volt az igaz ember, akit az emberiség megmentésének küldetésével bíztak meg.
Az özönvíz története a legtöbbek számára ismert, ez az a korszak, amikor Isten rájött, hogy a Föld romlott, majd úgy döntött, hogy elpusztítja az összes élőlényt, és elküldte a nagy özönvizet.
“Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében.” (1. Móz. 6-6,7)
Készíts magadnak bárkát fából. Készíts szobákat a bárkában, és fedd le szurokkal kívül és belül. És így csináld: a bárka hossza háromszáz könyök*, szélessége ötven könyök, magassága harminc könyök. Készíts egy ablakot a bárkának, és tedd a tetejére a könyökig, és tedd félre a
bárka ajtaját.
Csináld ezt az alsó, második és harmadik fedélzettel.”
*Egy könyök az Ószövetségben körülbelül 45 centiméter. De érdemes figyelembe venni az egyiptomi királyi könyököt is – 52 centiméter, mer Mózest tekintik a Teremtés könyve szerzőjének (és Egyiptomban tanult).
A bárka célja az volt, hogy megmentse a lakóit egy katasztrófától, amelynek véget kellett vetnie a földi életnek.
A bárka olyan anyagból készült, amelyet a Biblia “gopher faként” határoz meg – de hogy mi ez a fafajta, azt nem tudjuk biztosan.
Egyes kutatók azt sugallták, hogy ciprus, cédrus, teak vagy mahagóni lehet. Érdekes egybeesés – a “coffer” szó (a francia coffre – láda, doboz vagy latin cophinus –
kosár szóból) összhangban van a “gopher” szóval – azzal a fával, amelyből a bárka Isten utasítására készült.
“A bárka pedig a hetedik hónap tizenhetedik napján megfeneklett az Ararát-hegységben.” (1Móz 8:4).
Noé bárkáját többször is keresték az Araráton. Érdekes, hogy egészen a közelmúltig tiltották a hegy meghódítását, mert úgy vélték, hogy a hegymászók megszegik a parancsolatokat. Az Ararát-hegyre való érkezés egyik legrégebbi története Jákób szent püspök (Hakob Mtsbnetsi) legendája.
Az Ararát-szurdokban élt, és el akarta oszlatni az özönvízzel kapcsolatos vitákat. Aztán a püspök úgy döntött, hogy felmászik a hegyre, saját szemével nézi meg a bárkát, és egy darabot hoz belőle az embereknek.
A mászás nehéz volt, és minden alkalommal, amikor Jákób megállt pihenni, egy angyal visszavitte őt a hegy lábához.
De Isten megkönyörült, és angyalt küldött hozzá, aki azt mondta, hogy ne másszon fel a csúcsra – halandó keze ne érintse meg a bárkát.
És a figyelmeztetésekkel együtt az angyal hozott egy darabot a bárkából. Az ereklye ma is látható az örményországi Ecsmiadzin-székesegyházban. I. Simeon örmény katolikosz pedig egy kis töredéket küldött ajándékba Nagy Katalinnak, hálából az örmény nép iránti aggodalmáért.
A legtöbb ember úgy képzeli el Noé bárkáját, mint egy óriási hajót. A közelmúltban azonban egyre több hipotézis jelent meg, amelyek cáfolják ezt a hagyományos nézetet.
A régészeti leletek lehetőséget adnak arra, hogy megnézzük, hogyan ábrázolták őseink a bárkát az ókorban, például a Kr.e. 1. évezred számos munkájában.
A bárka pontosan úgy néz ki, mint egy doboz. Hasonló képek találhatók a Kr.u. 2. és 3. századi ősi érméken. A nagy özönvíz
eseményeit ábrázoló török mozaikok szintén támogatják ezt a verziót.
Mopsuestia városának helyén egy mozaikpadló megőrzött töredékét találták “Noé bárkája, a Megváltó” felirattal. A mozaik egy 4 lábú nyitott dobozt ábrázol, körülötte összezsúfolódott állatokkal.
A bárka méretei szerények voltak: hossza 162 méter, szélessége 27 méter, magassága 16,2 méter – erre a véleményre jutott egy római tudóscsoport, akik sumér, akkád, zsidó és arámi szövegeket tanulmányoztak.
Abban egyetértettek, hogy egy 162 méteres bárka túl kicsi ahhoz, hogy minden teremtményből befogadjon egy párt. A kutatók hajlamosak
feltételezni, hogy inkább az állatok és a növényi magok genetikai anyagáról lehet szó.
A Biblia különböző nyelvekre történő fordítása során a “bárka” szó jelentése többször megváltozott. Kezdetben az Ószövetség görög fordítói egyetlen szót (kivotos) használtak Noé bárkájára és a frigyládára, amely Mózes tábláit tartalmazta a Tízparancsolattal, valamint a Zsidókhoz írt újszövetségi levél szerint a manna edényét és Áron botját is. A “kivotos” egy zárt, fából készült tárolódoboz volt. A fordításokban azonban
Sőt, az özönvíz előtti időkben a hajógyártást sem fejlesztették ki, és Noé nem ismerte az ilyen nehéz vízi járművet, így a legegyszerűbb módon teljesítette a feladatot: nem hajót, hanem dobozt épített.
Ez egy érdekes hipotézis, amely azt sugallja, hogy Noé bárkájának története allegória. Talán a mai ember számára érthető szavakkal egy űrhajóról beszélnek, amelyen nem magukat az állatokat gyűjtötték össze, hanem a DNS-üket.
Ha Noé bárkáját olyan hajónak tekintjük, amely a földi élet DNS-ének tárolója, számos lenyűgöző kérdés merül fel.
Például hogyan kapott Noé információt a közelgő özönvízről? Értelmezhető-e ez földönkívüli lények figyelmeztetéseként? Van-e kapcsolat a földönkívüli technológiával?
Ha elképzeljük, hogy Noé bárkája olyan hajó volt, amely nem maga az állatvilágot, hanem a genetikai adatokat mentette meg, akkor abban a pillanatban csak a földönkívüli technológiák garantálhatják a Föld biológiai sokféleségének biztonságát egy globális pusztulás esetén.
Forrás: ÚjVilágtudat
