Régóta sugározhatják felénk a jeleket a földönkívüliek: sokkoló elmélettel álltak elő a tudósok!
Ha ez igaz, újra kell gondolnunk azt, amit a kozmoszról és a földönkívüli civilizációkról tudunk.
Lehet, hogy nem azért nem akadtunk még eddig idegen világokra, más civilizációkra, mert nem léteznek.
Hanem egy sokkal banálisabb dolog miatt, amivel most tudósok álltak elő.
Lehet, hogy a földönkívüliek régóta jeleznek, csak eddig rosszfelé néztünk.
A földön kívüli intelligencia keresésére fókuszáló SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) kutatói nemrég egy 1987-es szupernóva-robbanást tanulmányoztak.
Felmerült ugyanis az az elmélet, miszerint idegen intelligenciák szinkronizált jeladókkal próbálják meg felhívni magukra a figyelmet egy ilyen esemény során. Bár a keresés nem járt eredménnyel, az elméletet nem vetették el, és megalapozza a jövőbeni kutatásokat is.
Ezt az elvet SETI Ellipsoid stratégiaként ismerik, és egy megoldást kínál egy nehézséget jelentő problémára: hogyan lehet megpróbálni észrevenni magunkat valakivel, akivel nem lehet kommunikálni?
Hogy ez egy idegen civilizációval vagy egy Földön élő ismerőssel kapcsolatos-e, az ebből a szempontból lényegtelen.
A néhai Thomas Schelling, amerikai közgazdász, egyszerűnek tűnő megoldást adott erre.
Példaként szolgál az, ha valaki elindul a vidámparkba a feleségével, majd különválnak, és a férfi mobiltelefonja lemerül.
Ekkor a racionális gondolkodást, a társadalmi normákat és a nő szokásait használná arra, hogy megtalálja őt.
Ez csak akkor működik, ha a felesége is hasonló módon gondolkodik. Ennek értelmében a férfi a bejáratnál vagy az autónál a parkolóban várhatja a feleségét.
Ezeket a helyszíneket Schelling-pontoknak nevezzük.
Bár maga a Schelling-pont sem garantálja a sikerességet – hiszen több ilyen pont esetén nem biztos, hogy mindkét fél ugyanazt választja -, de segíthet olyan helyzetekben, amikor a kommunikáció korlátozott.
A SETI-program legnagyobb kihívása, hogy nem tudjuk, hol keressük az idegeneket.
Erre adhat megoldást Schelling elmélete, ami arra sarkallja az embert, hogy használja az eszét, így megtalálhatjuk azokat a módokat, amelyek segítségével észlelhetjük a kommunikációs próbálkozást.
Ebben az esetben a Schelling-pontnak valami grandiózusnak és egyedülállónak kell lennie ahhoz, hogy kozmikus távolságokról is észre lehessen venni. Ilyenek lehetnek a csillagok végső nagy robbanásai, a szupernóvák
– írják a kutatók az Astronomical Journal című folyóiratban.
Ez az elmélet az 1990-es évek környékén merült fel, és ekkor vizsgálták meg az SN 1987A kódjelű szupernóvát is, idegen optikai jeladók után kutatva.
Ha ugyanis az idegen civilizáció intelligens, és figyeli a szupernóvát, akkor feltételezheti, hogy egy másik civilizáció (vagyis mi) is ugyanezt teszi, így jelezheti számára, hogy létezik. Persze a nyomok után csak egy bizonyos területen kutathatunk.
