Tényleg nyakunkra hozhatja a WHO a kényszeroltásokat egy következő világjárvány kirobbanásakor?

Minden eshetőségre fel kell készülni?

A világjárványok mindig is megmozgatták az emberiség kollektív tudatát: félelmet, bizonytalanságot, és újabban rengeteg tévhitet és összeesküvés-elméletet is szültek.

A 2020-as COVID–19 pandémia után világszerte felerősödtek azok az aggodalmak, hogy a jövőben a WHO – az Egészségügyi Világszervezet – túlléphet hatáskörein, és kényszeroltásokkal, egészségügyi diktátumokkal avatkozhat be a nemzeti szuverenitásba.

De mi az igazság? Valóban jön a WHO-irányította “világkormány az injekciós tűvel”, vagy ez csak modern kori pánik?

Mit jelent a WHO új járványügyi egyezménye?

A WHO 2024–2025 során egy új, nemzetközi járványügyi egyezményt próbál elfogadtatni a tagállamokkal.

A cél az, hogy a világ országai egységesebben, gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak egy új pandémia esetén.

Az egyezmény tervezete valóban tartalmaz olyan passzusokat, amelyek erőteljesebb adatmegosztást, egészségügyi együttműködést és bizonyos közös eljárásokat írnak elő, például gyógyszerelosztásra vagy vakcinákhoz való hozzáférésre vonatkozóan.

De a tervezet nem ad “teljhatalmat” a WHO-nak: továbbra is minden tagállam szuverén módon dönthet arról, mit fogad el saját lakosságára nézve.

A WHO nem rendelkezik hadsereggel, végrehajtó hatalommal vagy jogi eszközökkel ahhoz, hogy “rákényszerítse” egy országra például az oltásokat. A szervezet javasol, koordinál és tanácsot ad – nem parancsol.

A félelmek nem alaptalanok, de sok a tévhit

A kényszeroltásokkal kapcsolatos félelmek részben a COVID-19 alatt tapasztalt erős állami intézkedésekre vezethetők vissza.

Volt, ahol szigorú lezárások, mozgáskorlátozások, maszkviselési előírások, sőt egyes munkakörökben oltási kötelezettség is életbe lépett. Ezeket azonban nem a WHO, hanem az adott nemzeti kormányok rendelték el.

A WHO által javasolt intézkedések nem kötelező érvényűek. Ugyanakkor a szervezet – sokak szerint – egyre politikusabbá vált, és túlzott befolyást biztosít néhány nagy gyógyszercégnek és államnak, például az USA-nak vagy Kínának.

Ez valóban érdemi kérdés: ki és milyen alapon alakítja ki a WHO állásfoglalásait? A transzparencia és az elszámoltathatóság hiánya itt jogos kritika.

Lehetséges-e a globális egészségügyi diktatúra?
Sok összeesküvés-elmélet épül arra az elképzelésre, hogy a WHO, globális szervezetként, majd “lecsap”, és egy új vírus ürügyén bevezeti az „egészségügyi diktatúrát”. Azonban ez ellentétes a jelenlegi nemzetközi jogrenddel. A WHO-nak nincs olyan eszköze, amelyet egy ország akaratán kívül be tudna vetni. Ha egy ország nem hajlandó végrehajtani a WHO irányelveit, nincsenek jogi szankciók vagy büntető mechanizmusok. A legrosszabb, ami történhet, az az, hogy kiesik bizonyos nemzetközi együttműködésekből – például nem kap vakcinát központi forrásból.

A lehetséges veszélyről

A valódi kockázat nem a közvetlen „kényszeroltás”, hanem az, hogy az államok – hivatkozva a WHO ajánlásaira – maguk hoznak túlzó intézkedéseket.

Egy politikailag gyenge vagy autoriter vezetés könnyen visszaélhet az „egészségügyi vészhelyzet” fogalmával, és a WHO-ra hivatkozva korlátozhatja a szabadságjogokat. Ezért fontos, hogy a nemzeti törvényhozások kontroll alatt tartsák az ilyen jellegű döntéseket.

A WHO nem tud és nem is akar kényszeroltásokat elrendelni közvetlenül. De az, hogy egy új pandémia idején megnőhet a szervezet befolyása – és hogy ezt egyes államok miként használják fel –, valós társadalmi kérdés.

Az egészségügyi együttműködés fontos, de a szabadságjogok megőrzése és az állampolgári kontroll még fontosabb.

Az éberség tehát indokolt – de a tömegpánik, a tévinformációk és a rettegés politikai fegyverré válása sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint maga a WHO.