Címlapsztorik

Tudós állt elő: mikor és hol jön el a világvége – ez nem jóslat, hanem előrejelzés…

“Minden sötétségbe fog borulni…”

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás.

Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Hirdetés

A jelenleg elfogadott modell szerint a világegyetem nem egy „Nagy Bumm”-nak megfelelő „Nagy Reccs”-csel fog véget érni, hanem a legtöbb csillag lassan, nagyon lassan enyészik majd el, ahogy a hőmérsékletük az abszolút nulla felé közelít.

Szomorú, magányos és hideg hely lesz a halott világegyetem”

– vázolja fel az elkerülhetetlen véget Matt Caplan elméleti fizikus, hozzátéve:

semmilyen értelmes lény nem lesz már ott akkor, a távoli jövőben, aki elmerenghetne az univerzum alkonyán.

Az általános vélekedés úgy tartja, hogy a haldokló világegyetem teljes sötétségbe fog borulni.

„Ebben a ‘hőhalál’ néven emlegetett végállapotban az univerzumot javarészt fekete lyukak és kiégett csillagok fogják alkotni”

– folytatta Caplan, aki számításain keresztül arra a számára is váratlan következtetésre jutott, hogy az évmilliárdok alatt még ezek a látszólag halott csillagok is változásokon fognak keresztülmenni.

Legfrissebb munkájában, amelyet a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóirat közölt, Caplan kiszámította, mennyi ideig tart majd, míg a magreakciók vasat termelnek, és a különböző méretű fekete törpéknek mennyi vas kell ahhoz, hogy felrobbanjanak.

Az elméleti úton feltételezett robbanásokból, melyeket feketetörpe-szupernóvának nevezett el, az első 101100 év múlva következhet be.

Hirdetés

Ez akkora szám években, mintha majdnem százszor mondanánk azt, hogy ‘ezermilliárdszor ezermilliárdszor’ stb.

Ha kiírnánk, csaknem egy teljes oldalt elfoglalna. Az észvesztően távoli jövőről beszélünk”

– szögezte le a kutató.

Természetesen nem mindegyik fekete törpe fog felrobbanni. „Csak a legmasszívabb, 1.2-1.4 naptömegű fekete törpék robbannak majd” – jósolja Caplan.

Egyébként még ez is elég nagy szám, mert ha helyes a becslés, a ma létező csillagok 1 százaléka – nagyjából ezermilliárdszor milliárd csillag – végezheti így.

Ami a többieket illeti, ők örökre fekete törpék maradnak.

„A mi Napunknak még a rendkívül lassú magreakciók figyelembe vételével sincs elegendő tömege ahhoz, hogy valaha is szupernóvaként felrobbanjon, akármilyen messzire nézünk a jövőbe.

Akár az egész Napot vassá alakíthatnánk, még akkor se robbanna”

– állítja a fizikus.

A világvége dátuma
Caplan kalkulációi szerint a legnagyobb tömegű fekete törpék robbannak majd elsőnek, majd sorra követik őket az egyre kisebbek.

Körülbelül 1032000 év múlva aztán már egy se marad, ami még robbanhatna. Azon a ponton a világegyetem csakugyan végérvényesen halott és csendes hellyé válik.

„Nehéz elképzelni, hogy bármi jöhetne még ezután. A fekete törpék szupernóva-robbanásai lesznek az utolsó érdekes dolgok az univerzumban. A valahai legutolsó szupernóvák lesznek ezek”

– tette hozzá.

A világegyetem az első feketetörpe-szupernóvák idejére a felismerhetetlenségig meg fog változni. „A galaxisok addigra réges-régen szétoszlanak, a fekete lyukak elpárolognak, és az univerzum tágulása annyira messzire sodorja egymástól a megmaradó égitesteket, hogy egyik se láthatja majd a másik robbanását.

Fizikailag lehetetlen lenne a fénynek ilyen távolságokon átutaznia”

– folytatta Caplan.

A fizikus nemigen bánja, hogy jóslatának beigazolódását sem ő, sem más értelmes lény nem várhatja meg. –

„Azért lettem fizikus, hogy a nagy kérdésekről gondolkodjam: miért van itt a világegyetem, és hogyan lesz vége? Meg fogjuk próbálni szimulálni a feketetörpe-szupernóvákat. Ha már az égbolton nem is, legalább a számítógép képernyőjén megfigyelhetjük őket.”

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Ha tetszett, kövesd partnerünk tartalmait is!

Iratkozz fel a csatornára.

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.