Nem is úgy volt? 10 izgalmas rejtély Jézus születése körül, ami után máshogy fogsz tekinteni a Bibliára.
Nem is decemberben született
Jézus valószínűleg nem december 25-én született. A Biblia megemlíti a pásztorokat, hogy vigyáztak a nyájukra a mezőkön. Izraelben a december hideg és tavasszal volt szokás kint legeltetni. Illetve Mária és József a népszámlálás miatt ment Betlehembe, amit szintén nem decemberben tartottak.
Alexandriai Szent Kelemen említést tesz egy csoportból (i.u. 200 körül), akik szerint Jézus március 25-én született.
A december 25-i első említés Jézus születésnapja kapcsán a 4. század közepén történt. Előtte március 25-e volt Jézus feltámadásának a napja, és azt úgy értelmezték, mint Jézus születésének a napja.
A fogadó nem is létezett?
Mindannyian hallottuk a történetet arról, hogy „nincs hely a fogadóban”. Valójában ez az, amit a legtöbb Biblia fordítás mond.
De az eredeti görög nyelvben a “kataluma” szó, amelyet “fogadónak” fordítottak, nem feltétlenül jelent olyan motelt, amilyeneket ma ismerünk. Inkább vendégszobát jelentett, ami akkoriban minden első századi otthonban megtalálható volt és a rászorulókat szállásolták el benne.
Valószínűleg azért nem kaptak menedéket, mert már foglalt volt a vendégszoba ott, ahol póbálkoztak.
Viszont esélyesebb, hogy a Mária és József a rokonaikhoz mentek, mivel az volt a természetes szokás. Ráadásul a Biblia nem tesz említést istállóról sem.
A szintén nem létező jászol?
Akkoriban szokás volt beengedni a rászorulót, pláne a rokont a terhes feleséggel. Sok családnak volt magánháza, ahol az állatokat tartották és ott alakítottak ki vendégszobát.
Mária és József valószínűleg egy ilyen helyen szállt meg a rokonoknál, így nem volt szükség az állatok takarmányozására alkalmatos kőből készült jászolra, ahová a Biblia szerint kis Jézust fektették.
Mária vajúdása és az éjszaka
A karácsonyi történetek szerint Mária és József rövid idő alatt átért Betlehembe és azon az éjszakán az asszony már meg is szült. Utalás van arra a Bibliában, hogy már korábban megérkeztek Betlehembe, és mikor Jézus megszületett, feltehetően már napok óta ott voltak.
Ráadásul a népszámlálás is több napig tartott, már csak azért is, mert időt hagytak az embereknek, hogy megérkezzenek.
A napkeleti bölcsek nem érkeztek meg azon az éjszakán
A bibliai beszámoló azt mondja: „És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával”. Tehát, egy házba léptek, nem istállóba és nem egy jászolban volt a gyerek. Valószínűleg még mindig a családjukkal éltek Bethlehemben abban az időben, vagy egy olyan házban, amelyet azóta kibéreltek.
Az eredeti görög kifejezés olyan szót használt a kis Jézusra, ami nem újszülöttre, hanem kisgyerek utal. Ez alapján a bölcsek egy- vagy kétéves kisgyereket láthattak.
A pásztorok és a titokzatos csillag esete
A történet szerint a pásztorok követték a csillagot, hogy megtalálják a kis Jézust. A pásztorok azt mondták, hogy az angyal irányította őket, hogy megtalálják a gyermeket:
“Megtalálják a csecsemőt, amelyik pólyát visel, és egy jászolban fekszik”. Mégis, hogy kellene a pásztoroknak megtalálni egy újszülöttet egy nagyvárosban?
A válasz meglepően egyszerű. A mai korhoz hasonlóan az első században is közhírré tették, ha gyermek szültetett, hogy mindenki felkereshesse a gyermeket megáldani. Ha Jézus József rokonainak otthonában született, családdal körülvéve, akkor a pásztorokat mondhatni a gyerekzsivaj meg az üdvrivalgás vonzotta oda.
Nem is léteztek a napkeleti bölcsek?
Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a három napkeleti bölcs, akik állítólag szintén egy csillagot követtek. De tényleg csak hárman voltak?
Igazság szerint ez a három név a történelemben nem szerepelt a hetedik századig. Három ajándékot említenek a karácsonyi történetben: az arany, a tömjén és a mirha.
Nem esik szó a három bölcsről, csak feltételezik, hogy három embertől származik a három ajándék. Különben meg a görögkeleti egyház verziójában például 12 napkeleti bölcsről van szó.
…De még csak nem is voltak királyok
Máté a „magoi” szót használja rájuk, – ténylegesen nem említi a király szót – amit a papok, mágusok egy csoportjára, illetve bölcsekre alkalmaztak a perzsák és babiloniak között. Ők iskolázott férfiak voltak, akik csillagászatot, asztrológiát és a varázslatot tanultak. Néha “bölcsembernek” nevezik, őket vagy “varázslónak”.
Mária és József eltitkolt házassága
Valószínűleg már megtörtént az eljegyzés és aláírták a ketubah nevű szerződést, ami a házastársak egymással szembeni kötelezettségeit tartalmazta.
Csak ezután derült ki, hogy Mária állapotos, a szerződést viszont csak válás útján lehetett volna érvényteleníteni. Tehát technikailag házasok voltak, bár nem hálták el a házasságukat.
A titokzatos csillag egy kozmikus jelenség lehetett
Azt mondják a csillagról, ami a bölcseket vezette, hogy “Keleten” emelkedett fel, mindig “megjelent” egy adott időben, és hogy “előttük” ment, majd “megállt” Betlehem felett.
Néhány csillagász szerint a Jupiter-Ruegulus találkozásának voltak szemtanúi, ugyanis Kr.e. 3 szeptembere és Kr.e. 2 májusa közötti időszakban három olyan együttállás volt, amikor Jupiter közel került a Regulushoz és ezáltal a retrográd mozgás – égitestnek az óramutató járásával megegyező irányú mozgása – valóban elvezethette a bölcseket Betlehembe.
