Ember előtti piramis nyomai a homokban: Egyiptom elhallgatja az előző emberiség bizonyítékait?
A szfinx kora nem valós, akárcsak a gízai nagy piramisé.
Egy eddig feltáratlan múlt és egy “másik” emberiség hagyatéka lehet minden eddig megmagyarázhatatlan leletre a kulcs.
Azok, akik régóta foglalkoznak már Egyiptommal és annak kultúrájával, múltjával, azok tisztában vannak azzal, hogy a piramisok kora ismeretlen.
A hivatalos álláspont szerint olyan 4-5000 évesek lehetnek, akárcsak a gízai nagy szfinx.
Azonban több történész és régész van más véleményen, és bizonyítékaik is vannak rá, hogy ezek az építmények egy ember előtti korból származnak.
Így akár 10-12.000 évesek is lehetnek.
A szfinxen például vízmosások nyomai láthatók.
Namármost, víz a szfinxet egész biztosan nem érhette, ha valóban “csak” pár ezer éves… A legtöbben feltételezése szerint a szfinx az özönvíz nyomait viseli magán.
Egykor a térséget hatalmas mennyiségű víz érte, mely hosszabb ideig volt jelen.
Ugyanez vonatkozik Egyiptom piramisaira is, melyek között vannak hihetetlenül régiek is.
A homokdűnék olyan piramiskezdeményeket rejtenek, melyek még jóval az első civilizációk megjelenése előtt épülhettek.
Vagyis adódik a kérdés: kik és miért készíthették őket.
És ami még fontosabb: hogyan…?
A legtöbb ilyen ember előtti piramist egyébként az elmúlt években fedezték fel műholdas technológiával. Eddig összesen 17 ilyen rejtett piramist találtak, melyek a felépítésüket tekintve ugyan piramisnak számítanak, de kezdetlegesebbek, mint a gízai piramis.
Dr. Sara Parcak volt a kutatás egyik vezetője.
A régésznő elmondta, hogy legalább 140 ismeretlen piramist találhattak meg összesen Egyiptomban, de a számuk még ennél is nagyobb lehet.
Arról a mai napig vita van, hogy valóban ember előtti leletekről van-e szó.
Sokan hisznek ugyanis az előző emberiség teóriában, vagyis abban, hogy az ember kialakulása előtt is élhettek emberi civilizációk a Földön, azonban a nyomaik a múltban eltörlődtek, és így alig maradtak fenn.
