Agysejt és univerzum: hasonlóság bizonyíthatja a világ intelligens tervezettségét?
Tényleg létezhet egy felsőbb “tudat”, maga a Teremtő? A tudomány lépten-nyomon megtalálja “ujjlenyomatát” a világban, gyűlnek a bizonyítékok “Isten” létezésére.
Franco Vazza, a Bolognai Egyetem asztrofizikusa és Alberto Feletti, a Veronai Egyetem idegsebésze elképesztő összefüggéseket tárt fel.
Ezek KIZÁRT, hogy véletlenek legyenek.
Az általuk felállított elmélet szerint az emberi agy neuronjainak hálózata és a világegyetem galaxisainak kozmikus hálózata szintén a megtévesztésig hasonlít egymásra.
Elsőként a szembetűnő hasonlóságokat keresték meg.
A kisagy körülbelül 69 milliárd neuronnal rendelkezik, míg a megfigyelhető kozmikus háló nagyjából 100 milliárd galaxissal.
Mindkét rendszer jól meghatározható hálózatokba rendeződik, egyértelmű csomópontokkal (neuronok és galaxisok), amelyeket szálak kötnek össze.
A csomópontok közötti információ- és energiaáramlás az adott rendszer tömeg- és energiatartalmának csak körülbelül 25 százalékát érinti.
Az agy és az univerzum összetétele is mutat hasonlóságot: az agy 77 százalékban vízből, a világegyetem 72 százalékban sötét energiából áll – mindkettő passzív anyag, amely áthatja az egész rendszert, de csak közvetett szerepet játszik a folyamataiban.
Hogy mi ennek a végkövetkeztetése?
Nehéz megmondani, de egyvalami bizonyos: felmerül a lehetősége, hogy ha a mi agyunk is egy valóságos kozmosz, akkor mi is könnyen lehet, hogy egy felsőbb rendű entitás “elméjében” létezünk.
Az egész világmindenség ezért viseli magáén lépten-nyomon az intelligens tervezettségre utaló jeleket.
Ez arra utal, hogy az agy és a világegyetem struktúráinak növekedését hasonló törvények alakítják.
Végső soron a mi világunk valaki más “világában” létezhet.
A kozmikus törvényszerűségek és hasonlóságok ennek lehetnek a nyomai, jelei.
Ez pedig már nagyon messzire vezet. Itt kezdődik az igazi rejtély, de ebben a tekintetben a tudósok egyelőre sötétben tapogatóznak.
