Minden rekordot megdöntött a magyar gazdaság növekedése: ezen még a szakértők is megdöbbentek
Az önmagában nem meglepő, hogy tavaly április-júniushoz képest, amikor padlóféket nyomott a magyar gazdaság, óriási növekedést mértek, de a visszapattanás annyira gyors volt, hogy az a legoptimistább elemzőket igazolja.
Az idei második negyedévben visszatért a gazdaságunk a válság előtti szintre
-írja a hvg.hu.
A mostani adat óriási rekordot jelent, mindeddig a legnagyobb év/év alapon mért növekedés a 2018. harmadik negyedéves 5,6 (szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozva 5,5) százalék volt.
Nem kell sokat kutakodni, ha a mostani hatalmas növekedés okait keressük: a legfőbb magyarázat a bázishatás.
Vagyis egész egyszerűen az, hogy tavaly április és június között tragikus visszaesés volt a magyar gazdaságban, amihez képest már önmagában az óriási növekedést jelent, ha nem történik semmi különös, épp csak visszaáll az ország a normál működési rendjére.
Emlékezetes, tavaly az újranyitás hatására a harmadik negyedévben 9,7 százalékkal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest. Így aztán nem csoda, hogy most minden korábbit leköröző növekedést látunk az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az adatközlés előtt az óvatosabb elemzők vártak 10 és 15 százalék közötti növekedést, de nem volt földtől elrugaszkodott a 15 százalék fölötti előrejelzés sem.
Ekkora növekedésre azonban senki nem számított: a Portfolio által közölt várakozások között a legoptimistább is picit elmaradt a 17,9 százaléktól, az elemzői konszenzus (tehát a prognózisok mediánja) pedig 17,2 százalék volt.
A szokásosnál sokkal fontosabb arra figyelni, hogy az előző negyedévhez viszonyítva milyen az adat: 2021 első negyedévéhez viszonyítva 2,7 százalékos lett a növekedés. 2021 első félévében összesítve 7,2 százalékos volt a növekedés 2020 első feléhez képest.
Igazán komoly korlátozások már nem voltak a tavasszal. Ez alól kivételt a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar jelentett.
Három olyan ágazatról van szó, amelyben az újranyitás nagyon sokak számára volt jó érzés – ezért is készülhettek annyira látványos képek a terasznyitásról -, de akármekkora is volt az összeomlás ott, ennek a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása eltörpült amellett, hogy a gyárakban már rendesen folyt a munka.
Ahogy ugyanis arról korábban már részletesen írtunk, annak, hogy a magyar gazdaság gyorsan jött ki a válságból, a legfontosabb magyarázata az, hogy a termelő üzemekben az első járványhullám alatti lezárásokat kihasználták arra, hogy átalakítsák a munkakörnyezetet, az állam erre annyival segített rá, hogy a munkába járókra gyakorlatilag semmilyen kijárási tilalom nem vonatkozott, így a második hullám már csak kisebb visszaesést okozott az iparnak, a harmadikat pedig szinte meg sem érezte.
Mindez együtt azt is jelenti: ahogy az elemzők azt eddig is várták, szinte biztosra vehetjük, hogy az év egészére meglesz az az 5,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedés, amelyhez Orbán Viktor kötötte a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését.
Jól lehetett már látni korábban is, hogy a miniszterelnök biztosra ment, egy jól hangzó, de a tavalyi zuhanás után nagyon könnyen teljesíthető célt tűzött ki.
Ez legfeljebb akkor kerülhetne veszélybe, ha a járvány úgy robbanna be újra, hogy minden eddig látottnál szigorúbb vagy hosszabb lezárásokra volna szükség az év hátralévő részében…
