Az idő létezése az Univerzum egyik legnagyobb titka: lehet hogy nem is létezik?!

A tudósok sokkoló bizonyítékokkal álltak elő, ami mindent a feje tetejére állíthat…

Kétségtelen, hogy az idő az univerzum egyik nagy titka, és gondolkodók, filozófusok, tudósok és mi, hétköznapi emberek is régóta elmélkedünk az idő létezésén és azon, hogy mi is az.

Ezért az időnek sokféle “definíciója” létezik, mert nagyon sokan próbálták meghatározni.

Így például azt mondják, hogy az “idő” az:

A létezés és a múlt, jelen és jövőbeni események folyamatos, határozatlan előrehaladása, amelyek – mint tudjuk – egyszerre léteznek;

Egy dimenzió, amelyben az események a múltból a jelenen át a jövőbe rendezhetők, valamint az események időtartamának és a köztük lévő intervallumoknak a mértéke;

Folytonos, mérhető mennyiség, amelyben az események a múlttól a jelenen át a jövőig haladó sorrendben történnek, és még sok más definíció.

Sajnos nincs egyetlen, a hétköznapi emberek által elfogadott definíció sem; egyszerűen nem tudják pontosan meghatározni, mi az idő.

Sokszor egyetértenek abban, hogy az idő egy kontinuum, amely a múlt, jelen és jövő sémát követi, és az események visszafordíthatatlanul történnek, és nem kerülhetők el.

Ez azt jelenti, hogy egyetértünk abban, hogy az idő létezik, és az idő léte teljesen normálisnak és valóságosnak tűnik, mert minden nap élünk, rutinok szerint működünk, mint például iskola, munka, alvás stb., és minden időkeretbe van állítva, ami könnyebbé és fegyelmezettebbé teszi az életünket.

Sok fizikus azonban azt mondja, hogy maga az idő valójában nem létezik.

Szerintük az idő egy emberi elmében teremtett illúzió, és csak a létezése van kódolva az elménkben.

Számunkra az idő “halad,” és gyakran mondjuk: “Telik az idő… Mennem kell…,”

de a fizikusok szemszögéből az idő nem telik vagy múlik, hanem egyszerűen csak van.

Ráadásul az idő nem olyan események sorozataként működik, amelyek megtörténtek, most megtörténnek vagy a jövőben meg fognak történni. Ezek az események a négydimenziós téridő részeként egyszerre léteznek.

De ezek egy része már megtörtént, van, amelyik megtörténik, és néhány – egyelőre – nagy ismeretlen marad számunkra.

Mi, emberek különbséget teszünk múlt, jelen és jövő között, de ahogy a nagy Albert Einstein mondta:

“A múlt, a jelen és a jövő közötti különbségtétel csak makacsul kitartó illúzió.”

Már a 16. században ezt mondta Angelus Silesius (1624-1677), a misztikus és vallásos költőként ismert német katolikus pap és orvos is:

“Az időt te magad teremted, az órája ketyeg a fejedben. Abban a pillanatban, amikor abbahagyod a gondolatot, az idő is megáll halottan…”

Néhány évtizeddel ezelőtt egy amerikai elméleti fizikus, John Archibald Wheeler (1911-2008) kollégájával, Bryce DeWitt (1923-2004) amerikai elméleti fizikussal együtt bevezette a fekete lyuk kifejezést, és egy egyenletet dolgozott ki az ún. “Wheeler-DeWitt egyenletet,” amely megmutatta, hogy az idő önmagában nem létezik.

Az egyenlet sokáig nagyon ellentmondásos maradt, mert a tudósok nehezen fogadták el, hogy az idő nem létezik az anyag szintjén.

Paul Davies “Az időről: Einstein befejezetlen forradalma” című könyvében azt írja, hogy “sok évszázaddal ezelőtt Hippói Szent Ágoston, a világ egyik legjelentősebb, az idő természetére szakosodott gondolkodója érzékletes, bár talányos választ adott erre a kérdésre:

‘Ha nem kérdezi senki, tudom; de ha valaki megkívánná, hogy elmondjam neki, nem tehetem…'”

Ami az időt és Istent illeti, Ágoston és számos más korai keresztény gondolkodó Istent az örökkévalóság birodalmába helyezi. “Az idő felett álló, mert ez egy soha véget nem érő jelen.

Ebben a létezésben az idő nem múlik; hanem Isten minden időt egyszerre észlel…”

“Így a klasszikus kereszténység Istene nemcsak az időn kívül létezik, hanem ismeri a jövőt, valamint a múltat ​​és a jelent…”

Sok probléma van az idővel, és valószínűleg az idő az emberiség egyik legnagyobb rejtvénye marad, legalábbis hosszabb ideig, mert ahogy Wheeler professzor mondta:

“A létezés alaposan átható leírása előtt álló akadályok közül egyik sem rémlik fel jobban, mint az ‘idő’.

Megmagyarázni az időt? Nem lehet a létezés magyarázata nélkül. Megmagyarázni a létezést?

Nem lehet az idő magyarázata nélkül.

Az idő és a létezés közötti mély és rejtett kapcsolat feltárása, kérdéskvartettünk önmagába zárása a jövő feladata.”

Forrás: ÚjVilágtudat