Van élet a halál után: sokkoló bizonyítékokat fedeztek fel a tudósok
Itt az idő, eljött a pillanat, hogy újraírjuk a tudományos könyveket. Szenzációs bejelentést tettek.
3 sokkoló és nagyon komoly bizonyítékot találtak egy igen átfogó kutatás során arra, hogy a halál nem más, mint a kezdet. Egy kapu egy másik világra, egy ajtó egy alternatív dimenzióra vagy létsíkra.
Mikrotubulusok tárolhatják az emberi lelket az agyban
Évekkel ezelőtt felfedezték őket, de csak most kezdik megérteni a működésüket.
A tudósok szerint a mikrotubulusok az agyban képesek kvantumfolyadékot tárolni, melyről azt gyanítják, hogy a lélek “tárolója” lehet.
Az emberi lélek ugyanis ilyen több dimenziós kvantumfolyadék formájában van jelen a testben és az agyban.
Megvan, hová párolog el a tudatunk
A halál pillanatában az agyban különféle hormonok szabadulnak fel és olyan gének aktiválódnak, amik a testben azelőtt soha. Egy részüket “túlvilági” géneknek nevezik éppen emiatt.
A géneknek és a mikrotubulusoknak komoly szerepe lehet abban, hogy a lélek “elpárolog” a testből.
Egyes tudósok szerint ez magyarázhatja azt is, hogy miért leszünk könnyebbek néhány grammal a halált követően.
A lélek az univerzummal egyesül a testünket elhagyva, egy magasabb szintű létsíkon – vélik a tudósok, akik szerint még mindig rengeteg a kérdés, de a kvantumfizika adhatja meg a végső választ a túlvilág kérdésére.
A halálközeli élmények VALÓSAK, nem hallucinációk
A kutatások megfigyelték gamma-aktivitás és az elektromos tüskék megjelenését is – amelyek általában az elektroencefalográfián (EEG) megfigyelt megnövekedett tudatállapot jelei – a halálközeli élményekkel kapcsolatban, ezek ismét alátámasztják több millió ember állításait, akik ilyenkor fokozott tudatosságról és éberségről számoltak be.
A halállal kapcsolatos ijesztő vagy szomorú élmények gyakran nem ugyanazokat a témákat, narratívákat, transzcendens tulajdonságokat és pozitív átalakító hatásokat mutatják.
Hogy mit jelent pontosan mindez?
Gyakorlatilag azt, hogy a halálközeli élményeket nem lehet a hallucináció kategóriába sorolni, ugyanis nem ugyanazokat a sémákat mutatják. Ráadásul nagy részük hosszú távú pszichológiai hatásokkal jár.