Áttörés: élhető lehet a vízpárával és ózonpajzzsal rendelkező exobolygó légköre? A James Webb áttörést hozott
Egy exobolygó légkörének kémiai és molekuláris összetételét sikerült megfigyelnie.
A 700 fényévre lévő WASP-39b akár lakható bolygó is lehet.
A tudósok egyelőre semmit sem zárnak ki, így azt sem, hogy élet lehet a felszínén, vagy a felszíne alatt.
A most kielemzetta datok alapján ugyanis a légköri összetétel nem mond ennek ellent.
A bolygó a mi Szaturnuszunkhoz hasonló tömegű, de a Jupiternél is nagyobb átmérőjű, és közelebb kering a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. Valószínűleg mindig ugyanazzal az oldalával néz a csillaga felé – vagyis kötött tengelyforgású.
A WASP–39b légköréről ugyan már a Hubble és a Spitzer is készített méréseket, amelyekből egyes összetevőkre fény derült, most azonban a légköri molekulák és gázok egész arzenálja tárult fel, és még azt is ki lehet következtetni, miféle felhők járják e bolygó egét:
Nem egybefüggő, hanem szakadozott felhőzete lehet.
E felfedezés olyannyira összetett és annyi újdonságot tartalmaz, hogy öt tanulmányban foglalták össze a kutatók, ezek közül három hamarosan folyóirati közlésben jelenik meg, kettő még szakmai ellenőrzés alatt áll.
Eddig sosem fordult elő, hogy egy exobolygó légkörében kén-dioxidot találtak volna, e molekulát a csillag nagy energiájú sugárzása hatására létrejött fotokémiai reakciók hozzák létre – a földi légkörben az ózonpajzs létrejöttét köszönhetjük hasonló jellegű folyamatoknak.
A bolygó légkörben találtak még nátriumot, káliumot, vízpárát – igazolva a korábbi megfigyelések adatait.
Találtak szén-monoxidot is, de a Webb adataiból hiányzott a metán és a hidrogén-szulfid, így ezek, ha jelen is vannak, csak rendkívül kis részét képezhetik a légkörnek.
Ezek az adatok arról is árulkodnak, milyen arányban fordulnak elő az egyes elemek, az arányok pedig a bolygó keletkezési körülményeiről vallanak.
A WASP–39b kémiai arzenálja azt sejteti, hogy a bolygóóriás létrejöttéhez számos kisebb bolygócsíra egybeolvadása és ütközése vezetett el, és feltehetően a csillagától jóval távolabb jött létre, mint ahol most kering.
