Az emberiség a földönkívüliek gyámsága alatt van? Ősi bizonyítékok valódi feladatunkról?

Az emberiség egyesek szerint nem is maradhatott volna fenn az evolúció törvényei alapján. Akkor mi módon maradhatott volna fenn a kezdetekkor a leggyengébb, a legelesettebb, a legkisebb létszámban jelenlévő faj? Kétségkívül vigyáztak rá… Egy csillagközi “inkubátor-program” eredménye lehet a ma élő emberiség? Előttünk már ötször kifejlődött, majd eltörlődött a civilizáció? Mi vagyunk a hatodik próbálkozás?

A mi ősünk pedig korántsem rendelkezett hegyigorillai fizikai adottságokkal, mégis ember lett.

Magától? – teszi fel a kérdést aze volúció-szkeptikusok.

De meg lehet próbálni. Tegyünk ki egy New Yorki átlagpolgárt – aki azt hiszi magáról, hogy ő az emberiség csúcsa – egy szál alsógatyába egy tanzániai őserdőbe. Boldoguljon…

Az ember mégsem az evolúció “terméke”, hanem “ide tettek” minket?

Az evolúció a természetes kiválasztódást jelentené? Tökéletesebb, alkalmazkodóképesebb, egészségesebb egyedek megjelenését? Rendben, de az emberré válás legelejére ez mind nem áll.

Az első embereknek eleve kellett rendelkezniük valami olyan plusszal, amivel sem azelőtt, sem azóta egyetlen faj soha sem rendelkezett.

Ezt a dolgot pedig nem a véletlen, nem a természetes kiválasztódás hozta, hanem a földönkívüliek.

Az evolúció következtében valóban a tökéletesebb egyed marad fenn? Ahogy az emberiség történelmét végignézzük, ez korántsem így van.

A háborúkban az erősebbek, az aljasabb módszerekkel küzdők győztek. A háborúkban általában a kulturálisan fejlettebbek pusztultak el.

Földönkívüliek gyámsága alatt voltunk és vagyunk?

Akkor mi módon maradhatott volna fenn a kezdetekkor a leggyengébb, a legelesettebb, a legkisebb létszámban jelenlévő faj?

Kétségkívül vigyáztak rá.

Az a körülmény önmagában, hogy képes volt a képi elvonatkoztatásra – vagyis hogy rajzolt – egy kobrakígyóval szemben édes keveset ér, de egy feldühödött hegyigorillával szemben sem túl meggyőző.

A paleoasztronautika hívei szerint ugyanis az emberiség valójában a fejlődése során egy földönkívüli mentor program része volt, vagyis a gyámságuk, védelmük alá voltunk helyezve.

Földönkívüli bizonyítékok az emberiség múltjában

A földönkívüliek feltűnnek viszont az emberiség legősibb forrásaiban, a népmesékben. A népmesék szájról szájra terjedtek, amíg nem volt írás, de utána is.

A mesékben szó esik tündérekről, manókról, ördögökről, istenekről, s hozzájuk különböző fogalmak is csatlakoznak: tündérösvény, ördögszántás, stb.

A fent nevezettek nyilvánvalóan nem lehettek emberi lények, de fantáziabéliek sem, hiszen az ember csak olyasmiről tud fantáziálni, aminek valós alapjai vannak.

Az agyban nem létező és nem korábban nem keletkezett emléknyomokból nem lehet csak úgy kitalálni valamit.

A sámánok vajon hogyan beszélgethettek a szellemekkel, ha nem tudták, hogy léteznek szellemek? Maguktól jöttek volna rá?

Ült a sámán a fa alatt, az ölébe hullott egy alma, mire felkiáltott, heuréka, és elkezdett szellemekkel társalogni transz állapotban.

Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a megalitikus kultúrának nevezett korszakban hatalmas és rendkívüli precizitással megtervezett és megépített, különböző jellegű és típusú építmények születtek, melyeknek túlnyomó részét a mai technikával is képtelenek volnánk megvalósítani.

Hatalmas városokat, piramisokat, csillagászati obszervatóriumokat húztak fel, hihetetlen méretű sziklalabirintusokat vájtak. Állítólag nem ismerték az írást.

Az előzetes tervezésnek semmi nyoma. Ráadásul némelyik csillagászati obszervatórium olyan hatalmas, hogy pontos tájolására és bemérésére olykor több száz évig kellett volna igen nagy pontosságú műszerekkel figyelni az eget.

Mi volt az a vezéreszme, amely érdekében egy állítólag kőkorszaki szinten élő civilizáció erre képes volt?

És akkor még szó sem esett a megvalósítás módjáról, az olykor több ezer tonnás kövek mozgatásáról, amivel kapcsolatban a mai tudomány legfeljebb a fejét csóválja és a karját tárja szét, hacsak nem állít valami bődületes butaságot, mint például a piramisokkal kapcsolatban a rámpaépítést, vagy hasonlót…

Konklúzió

Mindezek valóban felvethetnek bizonyos kérdéseket a múltunkkal kapcsolatban.

Sokak szerint túlságosan hihetetlen az, amit a paleoasztronautika hívei állítanak, hogy egykor ősi idegen civilizációk látogatták a Földünket.

Azonban ha a fentieket jobban végig gondolja az ember, akkor ha nem is hisz benne, de legalábbis nyitottabbá válik a téma iránt és nem veti el a lehetőségét annak, hogy a múltunk komolyabb titkokat rejthet, mint azt eddig sejtettük.