Hazaáruló, aki külföldön dolgozik? Elgondolkodtató írás minden magyarnak
Az elmúlt időszakban sokan hagyták el Magyarországot. A legtöbben külföldön vállaltak munkát, hogy az itthon maradt családjukat el tudják tartani, de akadtak olyanok is, akik úgy döntöttek, hogy vissza sem jönnek.
Két vélemáény is létezik ezzel kapcsolatban, mindkét vélemény eléggé sarkosan közelíti meg a dolgot, de a lényeg benne van.
A nagy kérdés az, hogy ki melyikkel ért egyet többnyire?
Olvassátok el és gondolkodjatok el rajta.
Ez egy olyan írás, ahol 2 mondatnál többet kell majd olvasni de megéri és meglehetősen erős és gondolatébresztő lesz.
Megszületik a gyermek, MAGYARORSZÁGON!
Bölcsőde: 2 év – óvoda: 3 év – ált. iskola: 8 év – középiskola: 4 év – ha jól megy a tanulás és diplomát szeretne: egyetem: 5 év + még egy év a diplomát megvédeni , az összesen : 23 év !!!!!! (általában !!)
Ennyi ideig kapják a Magyar Államtól az INGYEN oktatást, INGYEN nevelést, az INGYEN gyermek-felügyeletet, (( hogy a szülők közben tudjanak dolgozni, azért, hogy el tudják tartani a gyereküket !! )) többnyire az érkezést is és ha jól tanulnak (csak rajtuk múlik!) akkor az egyetemen ösztöndíjasok lesznek !! (mindezt a többi ember adójából !!)
Mindezt, az államtól = INGYEN!
Ezután, gondol egyet, Ő jól akar élni, ezért kimegy külföldre dolgozni!
Általában elhatározza, hogy csak 3-4-5 évre, hogy megszedje magát és majd utána hazajön………. ezek az emberek SOHA nem jönnek már haza !!!!!!! [ családi tapasztalatból (is) tudom!!!]
NINCS BENNÜK SEMMI HAZA-SZERETET, SEMMI KÖTELESSÉG-TUDAT
Elfelejtik, hogy: itt élnek a szüleik, a testvéreik, a közeli-távoli rokonaik, a barátaik, a jó ismerőseik!!!! Itt van az a környék, ahol felnőttek, EZT NEVEZZÜK : HAZÁNAK , ……..ezt ők mind ELDOBJÁK !!!!!
Elfelejtik, hogy mennyi mindent kaptak a hazájuktól, amit azért kaptak (ELŐLEGKÉNT), hogy majd felnőttként itthon élve dolgozzanak az ország jobbulásáért.
Ehelyett már ország jobbításáért kezdenek el dolgozni egy új életet kedzve.
Ezt állítja az egyik vélemény.
Ismerjük meg a másik oldal véleményét is. Egy hozzászóló elmondja:
Elvégeztem a nemzetközi kapcsolatok szakot, majd a nemzetközi tanulmányok mesterszakot Budapesten, államilag finanszírozottként.
Kb. 12 millió forintba került a magyar adófizetőknek ez a két diplomám. Nem találtam munkát velük otthon, igaz, nem is nagyon sokáig kerestem, mert inkább kijöttem Németországba tanulni.
Azért nem otthon, mert a zeneakadémián akkor egymillió forint lett volna egy félév, mivel már volt államilag finanszírozott diplomám, itt viszont ingyenes volt az oktatás. A németeket nem érdekelte, hogy kinek milyen diplomái vannak, vagy ez hányadik.
190 jelentkezőből felvettek két embert, én voltam az egyik, illetve egy lett lány. Német nem is volt.
A főiskola 70%-a “migráns” volt. Rengeteg az ázsiai. Ők fizettek tandíjat, illetve a mesterszakosok is. De aki alapszakos volt, és az EU-ból jött, annak nem kellett fizetni.
Ezek az emberek aztán itt is maradtak, ahogy én is. Tanítani, színházakban játszani, vagy koncertezni.
Otthon volt idén 3 felkérésem.
Összesen nem kerestem velük annyit (másodmagammal), mint itt eggyel. És itt nem egy van.
Iszonyat a bánatom emiatt, mert ráadásul nagyon szeretem a hazám, erős honvágyam van, és szembesülni vele, hogy a magyar szervezők még csak nem is válaszolnak a koncertajánlataimra a menedzseremnek, gyilkos érzés.
Aztán megkapni a “hazaáruló” (én!) bélyeget, mert nem élek otthon, és mert egy orosz zongorista a férjem. Nem tudom leírni, mennyire fáj!
Szerintetek kinek van valójában igaza?
Van olyan, hogy ebben a kérdésben egyáltalán bárkinek is igaza legyen?
Vagy ezek csak nézőpontok, szubjektív igazságok?
Forrás: Netextra.hu