A tudati energia örök és túléli a halált, ami nem is létezik – állítja Dr. Robert Lanza
A szakember egy megdöbbentő elmélettel állt elő. Szerinte a halál nem létezik és csak egy illúzió, és elmondta, mi vár ránk “odaát”.
Döbbenetes elmélet állíthat a feje tetejére mindent
Egy új és vitákkal teli tudományos elmélet arra mutat rá, hogy az emberi létnek nincs „végállomása”, amely ráadásul az ókor számos fogalmát támogatja.
Robert Lanza, az Advanced Cell Technology kutatója bemutatta, hogy amikor a biológiai testben „lemerülnek az elemek”, még mindig létezik 20 wattnyi „információenergia”, amely egy másik univerzumba szívódik fel.
Vagy esetleg még ennél is több, ha figyelembe vesszük az „Einstein-Rosen-híd” elméletet.
A kvantumfizika lehet a kulcs az egészhez
Lanza elmélete a biocentrizmus koncepcióján alapszik, nevezetesen, hogy az élet több világot hoz létre.
A kvantumfizikával kapcsolatos megfigyelések révén „univerzum” helyett a „több világ” vagy a „multiverzumok” fogalma alakult ki.
Vagyis végtelen számú „univerzum” létezik, és néhányukban minden megtörténik, ami lehetséges.
Szerinte a halál ne létezik, csak a “fejünkben”
Mind ezek az univerzumok egyszerre léteznek, és bármi is történjen az egyikben, a „cselekmény” folytatódik a másikban. Ha egy testben lemerülnek az „elemek” egy univerzumban, akkor az a tudományosan mért 20 wattos energiamag, amely az agyat számítógépszerűen működtette, nem hagyja el a testet.
Hosszú évek óta ismert, hogy „az energia nem vész el, hanem átalakul”, és az agy „energia-információs kútja”, ahogyan a kutatók azt a 20 wattot nevezik, új univerzumba hatol át.
A részecske áthalad az első sugárelválasztón. Míg ez a szeparátorban van, bármely megfigyelő úgy dönthet, hogy a második szeparátor kapcsolóját be- vagy kikapcsolja.
Amit a megfigyelő abban az időpontban elhatározott, az meghatározza azt, hogy a részecske egy bizonyos módon viselkedjen, azaz tovább lépjen-e vagy várjon.
A megfigyelő választásától függetlenül a részecske tapasztalja meg a lehetőségeket.
Az elképzelés az, hogy „az energia megnyilvánulása meghaladja az idő és a tér klasszikus fogalmát”.
Lanza biocentrizmus elmélete szerint, a tér és az idő csak olyan dolgok, amelyeket az emberi agy, beleértve a „20 wattos akkumulátort”, az információk hozzáférhető formában történő elrendezésére használ.
Az elmének szüksége van rájuk. Az „akkumulátor” nem egyszerre dolgozza fel őket, és a működése határozottan nem függ az időtől és a tértől.
Sir Roger Penrose Nobel-díjas tudósnak is van egy elmélete: eléggé egybevág ezzel
A 2020-ban Nobel-díjat kapott Sir Roger Penrose professzor és David Hameroff kollégájának elmélete a fentiekhez nagyon hasonló.
Mi több, kiegészíti részben, és a tény, hogy több tudós jutott nagyon hasonló, kvázi ugyanazokra a következtetésekre, azt mutatja, hogy igen nagy a valószínűsége, hogy valóban ez lehet a teljes igazság a halál utáni élettel kapcsolatban.
Bármi is történik a testtel, az „akkumulátor” az, amely megtapasztalja a „második sugárelválasztón” való áthaladást.
A kutatópáros megdöbbentő állításai még igazolásért kiáltanak, ugyanakkor elméletileg alá vannak támasztva.
Sőt, állításuk szerint az agyunk a tudat központja csak ideiglenes kapcsolatban van a testünkkel az életünk folyamán.
A halálközeli élmény vagy maga a halál akkor következik be, ha a lélek elhagyja az idegrendszert, szabadon engedik ezek a mikrotubulusok az agyban.
A lelkünk az univerzum ősanyagából állhat, és az idők kezdete óta létezik, így örök életűek vagyunk mindannyian.
