Egy meglehetősen nagy és veszélyes példányt már befogtak a magyar tengerben.
Egy aligátorteknős befogásához kérték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának segítségét a balatonlellei rendőrök pénteken reggel.
Az akár emberre is veszélyt jelentő hüllő már biztos helyen van, később állatkertbe vagy teknősparkba kerülhet.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) tájékoztatása szerint pénteken reggel különleges bejelentés érkezett a balatonlellei rendőrőrsre: a 7-es főút mentén, egy műanyag rekesz mellett aligátorteknőst találtak.
Az állatot vélhetően ebben a ládában dobták ki, azonban könnyedén szétrágta azt és kiszabadult.
A rendőrök a BfNPI természetvédelmi őrszolgálatának segítségét kérték a hüllő befogásához.
Az állat méretéből adódóan már ez sem volt egyszerű, ugyanis egy ekkora példánynak jelentős harapása lehet.
Az aligátorteknős vagy harapós teknős (Chelydra serpentina) nevét is onnan kapta, hogy késéles, csőrszerű állkapoccsal rendelkezik, amellyel erőfeszítés nélkül képes felaprítani zsákmányát.
Emellett a fajt könnyen felismerhető a farkukon megjelenő szarukúpokról, illetve a fiatal felnőtt egyedek esetében kisebb tüskék láthatók a gerinc és a bordapajzsok mentén.
A lábán lévő erős karmok szintén a zsákmány felaprításában játszanak szerepet.
Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfajnak minősül, Magyarországon legálisan kizárólag állatkertben tartható.
Az aligátorteknősök azonban nem csupán az emberre veszélyesek. Miután Magyarországon nincs természetes ellenségük, a természetbe kerülő egyedek komoly károkat tudnak okozni a természetes élővilágában.
Emellett az ékszerteknősökhöz (Trachemys scripta) hasonlóan fenyegetést jelentenek a Magyarországon őshonos mocsári teknősökre (Emys orbicularis) is, amelyeket idővel teljesen kiszoríthatnak a természetes élőhelyükről.
Ezek a nagyobb testméretet elérő, agresszívabb viselkedésű fajok jelentős táplálékkonkurenciát jelentenek a mocsári teknősnek, továbbá a napozó- és tojásrakó helyeikről is kiszoríthatják őket.
A Magyarországon a természetben megtalálható aligátorteknősök mindegyikére igaz, hogy eredetileg a lakosok által illegálisan, kedvtelésből tartott egyedek kerülnek ki a természetbe.
A kezdetben terráriumban tartható teknős jelentős méretűre növekedhet (a most megtalált példány testhossza is eléri a 70 centit), és egyre nagyobb fenyegetést jelent a gazdáira nézve.
Ekkor döntenek úgy a felelőtlen gazdák, hogy a természetben engedik szabadon egykori kedvencüket.
Aki szabadon engedett aligátorteknőst talál, mindenképpen értesítse a területileg illetékes nemzeti parkot, amelynek természetvédelmi őre szakszerűen befogja az egyedet.
Amíg ez megtörténik, nem érdemes megfelelő eszközök nélkül kísérletezni a befogással, mert meglepő hajlékonyságának köszönhetően az állat könnyen sérülést okozhat a harapásával.
