Apokaliptikus világ vár ránk 5-10 éven belül – figyelmeztetnek.
Már most is létezik félsivatag Magyarországon
A Duna–Tisza között elterülő Homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatagnak számít.
Ezen a területen ugyanis több víz párolog el és távozik különböző csatornákon, mint amennyi csapadék hullik.
„Magyarországon a vízgazdálkodási problémák 70 százaléka az Alföldre jellemző”
– állította Láng István. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az Indexnek kifejtette, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Nyírség vízpótlásának tervét a vízügyi főigazgatóság, valamint az Agrárminisztérium szakemberei már közösen megtervezték.
Kimondottan az öntözési célú vízpótlásra koncentráltunk. A tervcsomagot úgy állítottuk össze, hogy hány hektáron nőhet az öntözött területek nagysága és mennyibe fog kerülni
– mondta a főigazgató.
Évente 2-4 centivel süllyed a talajvízszint
Napjainkban két meghatározó tényező van, amely a hazai vízgazdálkodás jövőjét befolyásolja Magyarországon.
Az egyik a klímaváltozás, amelynek következménye, hogy a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált.
A számok alapján nőtt a csapadékintenzitás.
Ez azért jelent problémát, mert a gyors és nagy esők többnyire tovább folynak és kevesebb idő marad, hogy a víz beszivárogjon a talajba
– közölte a főigazgató, aki emlékeztet arra, hogy például 2013-ban a Dunán megdőlt a vízhozamrekord.
Szerinte a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.
„Évente 2-4 centimétert süllyednek a talajvízszintek. Ez rossz hír, mert a legfontosabb víztározónk mégiscsak a föld”
– közölte Láng István, aki hozzátette, hogy ezt a negatív tendenciát igyekeznek vízpótló rendszerekkel ellensúlyozni.
Ezért épült a Tiszalöki és a Kiskörei vízlépcső.
Alapvető érdeke tehát az országnak, hogy a következő években egy vízmegtartási tervet dolgozzanak ki.
Ha ugyanis bekövetkezi az egyre biztosabbra mondott elsivatagosodás, akkor már túl késő lesz és egy nagyon cudar világ fog beköszönteni ránk.
