Gratulálunk teljes szívünkből! Az egész világot megváltoztató eredmények!
A 2023-as fizikai Nobel-díjat egyenlő arányban megosztva kapja Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier
– jelentett be kedd délelőtt Hans Ellegren, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.
Az indoklás szerint a tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikkel érdemelték ki az elismerést.
Ez egy nappal azután történt, hogy az orvosi Nobel-díj bejelentésén az mRNS technológia úttörői, Karikó Katalin és Drew Weissman neve hangzott el.
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén.
Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott.
2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi közlése szerint Krausz Ferencnek már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával.
Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ezzel Krausz professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.
Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában.
