Egyéb

Megfejtették a világmindenség szerkezetét, megvan, hogy kerülhettünk ide, és miért létezik a világ, SOKKOLÓ ami kiderült

Az univerzum eddigi legnagyobb szimulációja végre felfedheti, hogyan kerültünk ide, és ez most nem egy költői túlzás, hanem a realitás.

Hogyan került mindez a felfoghatatlanul hatalmas dolog, amit világmindenségnek hívunk, évmilliárdokkal ezelőtt oda, ahol most van, az elképzelhetetlen semmiből?

Ez tényleg a kérdések kérdése.

Hirdetés

Az eddigi legnagyobb feltáróprojektben a csillagászok megpróbálnak válaszokat találni az egész univerzum számítógépes szimulációjával.

Ezek a vizsgálatok az úgynevezett FLAMINGO-szimulációk (Full-hydro Large-scale structure simulations with All-sky Mapping for the Interpretation of Next Generation Observations – Full-hydro nagy léptékű szerkezetszimulációk teljes égbolttérképezéssel a következő generációs megfigyelések értelmezéséhez), amelyek a Leideni Egyetem égisze alatt a brit DiRAC létesítmény szuperszámítógépén futtatnak.

Ezeket az intenzív szimulációkat arra tervezték, hogy kiszámítsák az univerzum összes ismert összetevőjének fejlődését.

Ez a normál anyagot jelenti: a csillagokat; a galaxisokat, minden olyan dolgot, amit megérinthetünk, a sötét anyagot (a titokzatos tömeget, amely furcsa extra gravitációt hoz létre) és a sötét energiát (a titokzatos erőt, amely felgyorsítja az univerzum tágulását).

Mivel ez a feszültség komoly kihívást jelent az univerzum hideg, sötét anyag modellje számára, amely szerint az összecsomósodásnak meg kellene történnie, a kutatók remélik, hogy a FLAMINGO ez ügyben válaszokat adhat.

Egyelőre nem sikerült feloldaniuk a feszültséget – ami, ha megtörténne, óriási hír lenne a kozmológia számára –, de a szimulációk elvégzésével kapcsolatban mind a normál anyag, mind a neutrínók szükségesek a pontos előrejelzésekhez.

A kutatók azonban egy sor szimulációt végeztek, amelyek az univerzum szerkezetének kialakulását követik nyomon a sötét anyag, a normál anyag és a neutrínók között, mindhárom paraméterét variálva, hogy lássák, ez hogyan befolyásolja a végeredményt.

„A galaktikus szelek hatását gépi tanulással kalibráltuk, úgy, hogy sok különböző, viszonylag kis térfogatú szimuláció előrejelzéseit összehasonlítottuk a galaxisok megfigyelt tömegével és a gáz eloszlásával a galaxishalmazokban”

– magyarázza Roi Kugel, a Leideni Egyetem csillagásza.

Hirdetés

A kutatócsoport egyelőre nem tette elérhetővé a nyilvánosság számára a FLAMINGO adatait, mivel azok több petabájtos méretűek.

Az érdeklődőket arra biztatják, hogy udvariasan érdeklődjenek a levelező szerzőnél.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!