Mind egy halálos emberkísérlet résztvevői vagyunk?! A Föld lakosságának körülbelül negyede (a közelmúltig a fele) részt vesz egy globális kísérletben
Egy olyanban, amelyet egyes tudósok a világ egyik leghalálosabb emberkísérletének neveznek, a tömegek beleegyezése vagy informálása nélkül.
A Föld lakosságának körülbelül negyede, korábban a fele, egy globális kísérletben vesz részt, amelyet egyes tudósok a világ egyik leghalálosabb emberkísérletének tartanak.
Mat Walker, a modern alváskutatás szakértője, “a legszörnyűbb társadalmi kísérlet”-ként említi ezt a globális kezdeményezést könyvében.
Németország volt az első európai ország, amely 1916 áprilisában bevezette a nyári időszámítást, a szénspórolás érdekében.
Hamarosan a többi szövetséges ország, köztük Nagy-Britannia is követte ezt az ötletet, míg az Egyesült Államok 1918-ban csatlakozott a kezdeményezéshez.
A “természetes” vagy zónaidő, amelyet ma általában “téli időszámításnak” nevezünk, az adott területre vonatkozó szabvány.
Bár Európában a háború után eltörölték a nyári időszámítást, az olajválság és az energiamegtakarítás miatt az 1970-es évek óta több európai ország ismét alkalmazza.
Az uniós szintű nyári időszámításra vonatkozó rendelkezéseket először 1980-ban vezették be.
Azonban a nyári időszámítás ma már nem működik, és az alvás szerepe egyre inkább felértékelődik.
Az alvás bizonyos szakaszaiban az agy aktívabb, mint ébrenléti állapotban.
Bár a tudomány még mindig csak a jelenség felszínét karcolgatja, az alvás fontosságát a testi egészség szempontjából és a hiányának káros hatásait már számos kormány kísérlete igazolta.
Az USA-tól kezdve egészen Európáig, a tudósok komoly erőfeszítéseket tesznek az alvás jelenségének teljes megértése érdekében.
A nyári időszámítás, mint a legkatasztrofálisabb kísérlet, évente számos emberéletet követel, és a statisztikák lenyűgözőek.
Az első tudományos kutatások az 1950-es évek végén az USA-ban és az 1960-as évek elején Németországban kezdődtek.
A hatásokat az 1980-as évek végén kezdték komolyabban vizsgálni, és az eredmények szerint a nyári időszámítás negatív hatással lehet az egészségre, a közúti biztonságra, és a munkaerő termelékenységére.
A kutatások rávilágítottak arra, hogy az óraátállításnak komoly következményei lehetnek az emberi szervezetre, beleértve a szív- és érrendszeri problémákat, a fáradtságot és krónikus betegségek súlyosbodását.
Mindezek a tényezők negatívan befolyásolhatják a munkavállalók teljesítményét és munkahelyi hatékonyságát, ami alacsonyabb termelékenységet eredményez.
