Azahriah páros lábbal szállt bele a kormányba és Orbánba: a beszédétől hangos most az egész magyar internet.
Döbbenetes fordulhat jöhet. Több millió ember “mehet neki” az Orbán kormánynak?
A zenész rögtön a kormány egyik szlogenjét pukkasztotta ki, szerinte ugyanis üres frázis az, hogy „védjük meg a határainkat, védjük meg a gyerekeinket”.
Sosem volt igaz abban a formában, ahogy „a pofánk elé tolták egy szánalmas nemzeti konzultációnak csúfolt, ócska, hazug eldöntendő kérdésekkel teleírt mihaszna papírlap formájában.”
„A gyerekeket, azaz a szülők aggodalmát a gyerekeik felé felhasználják arra, hogy lázítsanak, buzdítsanak valami ellen, ami aztán politikai haszonná konvertálódik.
A nárcisztikus manipulatív tanárok országszerte az iskolákban, az oktatás teljes leépítése, és a pedofíliában szenvedő beteg és gátlástalan emberek gyerekek közelébe engedése az, ami nem büdös a hatalomnak, abban az esetben, ha politikai érdek húzódik mögötte.”
Azahriah szerint teljesen új szint az, hogy „pedofil arcoknak falazunk”, bár – mint mondta – nem ez volt az első eset, hogy pedofilokat engedtek szabadon, csak egyszerűen „most koppantak”.
„Nemrég még a több tízezres deepwebes gyerekpornót birtokló Kaletát engedték ki félmillió forintos bírsággal, hogy aztán tovább folytathassa a beteg dolgait” – emlékeztetett.
Azahriah felhívta rá a figyelmet, hogy a narratíva szerint bátor tettnek minősítik Novák Katalin és Varga Judit lemondását, „milyen emberséges, hogy hibázott, és bevallotta”.
„Dehát nem volt más lehetőség. Ha nem derült volna ki, ha nem jön ki a cikk, bárki is elhiszi azt, hogy maguktól felismerve hibájukat lemondtak volna?
Most az egyszer nem lehetett elsunnyogni meg elügyeskedni a dolgot, mint eddig megannyi alkalommal.”
„Most ébredni kell, látni kell, hogy hiába különbözünk személyi vagy családi hátterünkből adódóan, más ideológiát vallunk, de vallunk valamit.
Jobbára mindnyájan azt valljuk, hogy a gyermekbántalmazás no go. A pedofília no go.
A nyilvános megaláztatás, a karaktergyilkosságok állami milliárdokból is legyen már no go! (…)
Egy közös biztos lesz bennünk, hogy komolyan gondoljuk azt, amit gondolunk, hogy bántja a lelkünk az igazságtalanság.”
