Nobel-díjas tudós sokkoló dolgot állít az univerzumról: ha ennek csak a fele igaz, felfordulhat a mindenség!
Ki mit gondol? Lehetséges lenne?
A James Webb megerősítette a Hubble korábbi mérési eredményeit az univerzum tágulásának az üteméről, ami súlyos probléma.
Évekig tartott a vita arról, hogy mennyire megbízhatóak a Hubble űrteleszkóp mérési adatai az univerzum tágulási üteméről – erre öntött most olajat a James Webb legújabb mérése, amely megerősítette a Hubble korábbi adatait.
A jó hír, hogy a Hubble éltes kora ellenére is megbízhatóan működik – a rossz viszont, hogy nagy bajban van a kozmológia.
Mint a kutatás vezetője, Adam Guy Riess amerikai csillagász, fizikus, a Johns Hopkins Egyetem professzora és a Space Telescope Science Institute kutatója fogalmazott:
“Ha kizárjuk a mérési hibákat, az a valódi és izgalmas lehetőség marad, hogy félreértettük az univerzumot.”
Sőt, egyesek egészen már-már odáig merészkednek a különféle vad követeztetésekkel, hogy azt sem zárják ki, hogy az egész kozmosz egy alaposan kimért, előre megtervezett valami lehet.
Egyfajta szimuláció, melyet a szimulációt alkotós istenek hozhattak létre, vagy olyan felsőbb erők, melyek a létezés feletti hatalmat birtokolják.
De kanyarodjunk vissza jóval tudományosabb vizekre.
Riess egyébként 2011-ben megosztott fizikai Nobel-díjat nyert a “Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért”.
A hírről a Science Alert cikke számolt be.
Riess és csapata a “kozmikus távolságlétra” módszert alkalmazták, ami segítségével megmérhetőek a hatalmas távolságok az univerzumban.
Ez a módszer Cepheid változó csillagokra és Ia típusú szupernóvákra összpontosít, melyek ismert fényességük miatt kiválóan alkalmasak a távolságok meghatározására.
Nagyon egyszerűen fogalmazva mindez úgy működik, hogy megvizsgálták, mennyire fényesek ezek a csillagok és szupernóvák a Földről nézve, és ezen információ alapján kiszámították, mennyire vannak távol tőlünk.
Ez a módszer kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük, milyen gyorsan tágul az univerzum, mivel a távolságok és a tágulás mértéke között szoros összefüggés van.
A fenti módszerrel számolva az univerzum tágulása körülbelül 73 kilométer/másodperc/megaparsec, ami Hubble-állandó néven ismert.
A probléma mindezzel kettős: egyrészt az univerzum tágulásának az üteme kihatással van az univerzumról alkotott legalapvetőbb ismereteinkre – ideértve a megfigyelhető univerzum méretét és a korát.
Másrészt a mostani eredmény nagy problémája, hogy az értéke jelentősen eltér a más módszerekkel mért értékektől.
Vagyis alpajaiban kérdőjelezhet meg mindent amit a kozmoszból tudunk.