A Föld belső óceánja TÉNYLEG létezik: 660 km mélységben egy a felszíninél 3-szor nagyobb világ rejtőzik
Jules Vernének igaza volt!
Jules Verne, aki az Utazás a Föld középpontjába című könyvében rejtett világokról írt, egy rejtélyt jósolt, amelyet a modern tudósok végre elkezdtek megoldani.
Művében az író egy óriási beltengert képzelt el, amely a Föld legmélyebb rétegeiben rejtőzik.
A legújabb kutatások szerint ugyanis a Föld felszíne alatt több száz kilométer mélyen háromszor annyi víz lehet, mint amennyi a felszíni óceánokban található. Nem szó szerint folyékony vízről van szó – ez a „rejtett” víz speciális ásványok belső szerkezetébe zárva létezik, óriási nyomás és több mint 1100 °C-os hőmérséklet mellett.
A geológusok évtizedek óta keresik a választ arra, honnan származik a Föld vízkészlete. Régóta sejtették, hogy a víz jelentős része nem egyszerűen a felszíni folyamatok eredménye.
Az egyik elmélet, a „mélyvízi körforgás”, azt feltételezte, hogy a víz a bolygó belsejéből lassan, geológiai idők során szivárog a felszín felé, vulkáni tevékenységek révén jutva a légkörbe.
2014-ben áttörés történt: Steve Jacobsen és Brandon Schmandt kutatócsoportja szeizmométeres mérések révén 660 kilométeres mélységben olyan ásványokat azonosított, amelyek szivacsként kötik meg a vizet.
Ezek közül a ringwoodit nevű ásvány különösen érdekes – képes hatalmas mennyiségű vizet tárolni molekuláris szinten.
Ez nem a megszokott vízforma, nem folyékony, nem gőz és nem jég – hanem az ásvány kristályszerkezetének része.
A ringwoodit mélyebb rétegekbe kerülve, a rá nehezedő nyomás hatására vizet szabadíthat fel, ami részlegesen megolvasztja a környező kőzeteket – így keletkezhetnek magas víztartalmú magmák is.
De mekkora lehet ez a „földalatti óceán”?
Ha a köpeny átmeneti zónájában az ásványoknak akár csak 1%-a víz, akkor ez elegendő lenne ahhoz, hogy háromszor újratöltsük vele az összes óceánunkat.
A felfedezés 2022-ben újabb bizonyítékot kapott: Botswanában bányászott gyémántokban a tudósok ringwoodit zárványokat azonosítottak.
Ezek a gyémántok olyan mélyen képződtek, ahol a víz jelenléte már nem spekuláció – ezek a kis zárványok egyértelműen jelzik, hogy a mélységben valóban jelentős vízkészletek találhatók. Ez azt is bizonyítja, hogy a víz nem elszigetelt gócokban van jelen, hanem hatalmas, kiterjedt víztározók formájában.
Ez a felfedezés nemcsak fantasztikus tudományos érdekesség, hanem komoly következményekkel is jár.
A mélyvízi körforgás befolyásolhatja a vulkánkitöréseket, a földrengések keletkezését, sőt akár a klímaváltozást is.
A víz ugyanis a tektonikus lemezek mozgásával jut be a köpenybe, majd évmilliókkal később, vulkánokon keresztül térhet vissza a felszínre.
Ez a földalatti vízvilág új perspektívát ad a Föld szerkezetének megértéséhez.
A jövő kutatásai révén jobban modellezhetjük bolygónk belső folyamatait, és talán közelebb kerülhetünk a válaszhoz arra is, honnan származik a Föld vize – és hogy más égitesteken is létezhetnek-e hasonló rejtett óceánok.
