CímlapsztorikTudomány

A Kárpát-medence folyamatosan “remeg” a horvát földrengés óta?

Még most is történnek 4-5 magnitúdójú és kisebb, de még mindig érezhető földmozgások, és ez továbbra is jókora veszélyt jelent.

December 29-én Magyarország nagy részén is erősen érezni lehetett a horvátországi Petrinya közelében kipattant, 6,4-es magnitúdójú földrengést. Azóta több száz utórengést regisztráltak, néhány közülük hazánkban is érzékelhető volt – a legutóbb január 6-án egy 5,3-as.

Délnyugati szomszédunkban már tavaly márciusban is volt egy erős földrengés, ami komoly károkat okozott Zágrábban, majd decemberben jött az újabb pusztító földmozgás, mindez pedig a laikusban több kérdést is felvet.

Hirdetés

Azóta pedig szintén észlelnek komolyabb rengéseket, amik épphigy nem okoznak még komolyabb károkat.

De miért reng még mindig a föld, és meddig fog tartani?

A két kőzetlemez egymásnak préselődésével felgyülemlett energia általában egy vagy több nagy rengéssel szabadul fel, majd ezt követik a kisebb és egyre ritkább földmozgások egészen addig, míg a kőzettest ismét nyugalomba kerül.

Vannak arra matematikai modellek, hogy a főrengést követő utórengések nagysága és száma exponenciálisan csökken, de ennek mintázata szinte minden egyedi esetben más és más.

Ahogy a vulkánkitörések is egyediek, úgy a földrengések esetében is ezt tapasztaljuk még akkor is, ha általánosságban vannak hasonlóságok.

A petrinyai földrengés december 28-án jelentős, 5,2-es földmozgással indult, majd egy nappal később következett az eddigi legerősebb, a 6,4-es rengés, ami a főrengésnek tekinthető.

E munkában térségünkben élen járnak a magyar szakemberek, a földrengések kipattanási helyének gyors és nagy pontosságú azonosításában például Bondár István módszere kiemelkedő szerepet kap, amit szerte a világon használnak.

A földrengés veszélyeztetett területek kijelölése ezeken az aprólékos kutatómunkákon nyugszanak.

Mit tehetünk ellenük?

Hirdetés

Napra pontosan nem tudjuk előre jelezni, hogy mikor történnek ilyen veszélyeket jelentő természeti események, azonban a tudás kulcskérdés

– fogalmaz Harangi Szabolcs.

Erre alapozva lehet felkészülni, földrengések esetén figyelembe venni ezt az építkezés során, felkészíteni a lakosságot, hogy mit kell ilyenkor tenni.

Forrás: 24.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partnerünket, ezzel is támogatva az oldal további működését

Köszönjük!

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.