Aki fügét eszik az darazsakat ropogtat? Erről jobb ha MINDENKI tud!
Már aki elég bátor és van gyomra a teljes igazságoz!
Mivel a füge virágai a gyümölcs belsejében helyezkednek el, a fügedarázs számára be kell hatolnia a gyümölcs belsejébe a beporzás érdekében.
Ebben a kontextusban érdemes megemlíteni néhány fontos információt mind a fügedarazsakról, mind magáról a fügéről.
A fügedarazsak jóval kisebbek, mint a hazánkban legelterjedtebb déli papírdarázs, mindössze két-három milliméteresek, és színezetük sem olyan feltűnő, mint a papírdarázsé.
A nőstények feketésbarna színűek, míg a szárnyatlan hímek vörösesbarnák vagy sárgásbarnák.
Mivel a hím darazsaknak nincsenek szárnyaik, és vakok, így repülni sem képesek, így ők nem vesznek részt a beporzásban.
Ennek ellenére fontos szerepet töltenek be: a nőstény lárvák megtermékenyítése mellett leginkább alagutakat fúrnak a füge belsejében.
Ezek az alagutak lehetővé teszik a nőstény darazsaknak, hogy elhagyják a fügét, és továbbrepüljenek más fügékbe, ahol újra beporozhatnak.
Az alagutakon keresztül való átjutás azonban csak egy rendkívül keskeny nyíláson keresztül lehetséges, ami olyan apró, hogy még a pár milliméteres darázs is csak alig tud átjutni rajta.
Amikor a darázs kúszik az alagúton keresztül, elveszíti a szárnyait és a csápjait is, így lényegében saját pusztulását idézi elő.
Ha a darázs bejut a fügébe, és az hím ivarú (ami nem ehető), akkor lerakja a petéit, majd elpusztul.
A peték később kikelnek, és a megtermékenyített nőstény lárvákból fügedarazsak fejlődnek ki, amelyek kikásznak a fügéből és elrepülnek, a szükséges pollenekkel.
Ha a fügedarázs egy nőstény ivarú, akkor egy olyan fügebe mászik be, amely ehető, és közben beporozza azt, de a füge anatómiája miatt nem képes lerakni a petéit, így egyedül maradva végzi.
Az elpusztult darázs testét azonban nem találjuk meg a gyümölcsben, mert a nőstény ivarú füge egy enzimet termel, ami lényegében teljesen lebontja a darazsat fehérjévé, így bár elméletben minden füge tartalmaz egy elpusztult darazsat, aki fügét eszik, de valójában nem eszünk elpusztult darazsat.
Ráadásul a fügedarázs nem mindenhol él meg; Magyarországon például csak a Mecsek enyhe éghajlatú dombjain, Pécs közelében telepedett meg, így nehéz más területeken beporozni a fügéket.
Emiatt az itt termő fügék, amelyeket a fügedarázsok beporoznak, így kisebbek, kevésbé édesek és magtalanabbak, mint a rovarok által beporzottak.
Ezért azoknak, akiknek a kertjében fügefa terem, nagy valószínűséggel ilyen fügéket fogyasztanak, de még azok is, akik a boltban vagy a piacon vásárolnak fügét, legfeljebb csak délnyugatról származó fügét fogyasztanak, amelyet a fügedarázsok beporoztak.
