CímlapsztorikÉrdekes világMisztikum

Annabelle: az elátkozott baba története, mely halált és gyötrődést hozott a gazdáira

Annabelle a Démonok között filmekben is szerepelt, és külön trilógiát is kapott a mozivásznon.

A valódi igaz története azonban jóval velőtrázóbb, mint a filmek…

A baba nyomában a halál járt – tartották róla, és végül a paranormális nyomozópáros, a Warren házaspár tudta “kalitkába zárni” a babát, és a benne lakó démont.

Hirdetés

A Démonok közöttben aratott először komolyabb sikert a baba, és akkor tájt figyelt fel rá a közvélemény is.

Az Annabelle nevű játékbabáról sokan megdöbbenéssel fogadták az információt, hogy valós, létezik, és tényleg el van átkozva.

Több tulajdonosa is volt, ráadásul valamennyi gazdájára különféle szerencsétlenséget és tragédiákat hozott.

A baba nyomában a halál járt – tartották róla, és végül a paranormális nyomozópáros, a Warren házaspár tudta “kalitkába zárni” a babát, és a benne lakó démont.

A baba jelenleg egyébként az Ed (1926-2006) és Lorraine Warren (1927-2019), a híres „paranormális nyomozó” házaspár által alapított múzeumban található, ahol egy üvegszekrényben látható, amelyben kézzel faragott Miatyánk-részletek hivatottak megvédeni a látogatókat a baba hatásaitól.

Az „eredeti” Annabelle-baba nagy mértékben különbözik filmbéli ábrázolásától, hiszen nem porcelánbabáról, hanem rongybabáról van szó, a Johnny Guelle gyermekkönyvíró által 1915-ben megalkotott Raggedy Ann („Rongyos Ann”) karakter alapján készült játékszerről.

A babát tartalmazó szekrény előtt egy képeslap méretű táblán a következő felirat olvasható:

„Figyelmeztetés: Semmiképpen ne nyisd ki!”

Ed és Lorraine Warren elmondása, illetve írásai szerint azonban ez a baba felelős legalább két halálközeli élményért és legalább egy halálos kimenetelű balesetért, valamint különféle természetfeletti jelenségek egész soráért, amelyek mintegy 30 éven át tartottak.

Hirdetés

A babát ugyanis egy halott lány szelleme szállhatta meg. Egy démonként viselkedő entitás, ami eredendően gonosz, és más emberek testére vágyik, hogy azokba beleköltözhessen.

Az első eset még 1968-ban történt: egy ápolónő ajándékba kapta 28. születésnapjára, majd hazavitte lakótársával közös otthonába.

Napok múlva borzalmas dolgok történtek.

Az este hazatérő Donna rendszerint nem a kanapén, hanem saját hálószobájában talált rá, a csukott ajtó mögött. Emellett mindkét nő találkozott a lakás különböző pontjain cetlikkel, amelyeken a „Segíts rajtam!” mondat volt olvasható – ezek a cetlik ráadásul sütőpapírból voltak, amelyet Donna és Angie nem tartottak a lakásban.

Volt olyan, hogy az ápolónő karmolásnyomokat figyelt meg a mellkasán, égető érzés keretében, amik másnapra eltűntek.

Később médiumot hívtak a babához, ekkor derült ki, hogy egy Annabelle nevű kislány szelleme költözött bele a babába.

Beleegyeztek, hogy Annabelle a babában maradhasson, nem űzték el a médiummal.

A Warren házaspár szerint itt kezdődtek a valódi gondok. Szerintük ugyanis az Annabelle-babát nem egy gyermeki lélek, hanem egy magát annak tettető, rosszindulatú szellem szállta meg, amely emberi testet keresett magának.

Az esetről később azt írták:

„A szellemek nem élettelen tárgyakat szállnak meg, mint a házak vagy a játékok, hanem embereket. Egy nem-emberi szellem hozzákapcsolhatja magát egy helyhez vagy tárgyhoz, és az Annabelle-eset során is ez történt. Ez a szellem manipulálta a babát, azt az illúziót keltve, mintha élne, hogy figyelmet nyerjen. Valójában a szellem szándéka nem az volt, hogy a babához kapcsolva maradjon, hanem hogy embert szállhasson meg.”

A „paranormális” események azonnal folytatódtak, amint Warrenék átvették Annabelle-t. Az ördögűzést követően elhelyezték autójuk hátsó ülésén, és megegyeztek abban, hogy nem mennek gyorsforgalmú úton, hátha még bír valamiféle erővel a rosszindulatú szellem.

Az alacsonyabb rendű utak sem bizonyultak azonban biztonságosnak: Lorraine elmondása szerint az autó fékrendszere többször is működésképtelenné vált az út során, ami miatt többször életveszélyes helyzetbe kerültek.

Lorraine szerint végül úgy oldódott meg a fékprobléma, hogy Ed szenteltvizet fröcskölt a babára.

Ed és Lorraine Warren végül úgy döntött, végleg elzárják Annabelle-t. Elkészíttették a ma is látható különleges üvegszekrényt, melybe többször belevésették a Miatyánkot, illetve a Szent Mihály-imát, majd elhelyezték benne a babát, kívülre pedig odakerült a figyelmeztető felirat is.

Ed Warren a haláláig időnként elmondott egy különleges imát, hogy Annabelle ne szabadulhasson ki az üvegkalitkájából.

Aztán meghalt, de felesége vette át a stafétát.

Azonban 2019-ben ő is meghalt…

Habár Ed és Lorraine Warren mindketten elhunytak, örökségüket tovább ápolja lányuk, Judy, és férje, Tony Spera. Sperát egészen haláláig tanítványának tekintette Ed Warren, és elmondása szerint beavatta a „démonológia” fortélyaiba, valamint őt bízta meg a múzeum gyűjteményének gondozásával.

A Warren-múzeum tartalmazza mindazon tárgyakat, amelyeket – állításuk szerint – a házaspár közös nyomozásaik során összegyűjtött, hogy másokat megvédjenek hatásuktól.

Elődeihez hasonlóan Spera is figyelmezteti a látogatókat, különösen Annabelle erejét illetően.

„Veszélyes?” – teszi fel a kérdést. „Igen. Ez a legveszélyesebb tárgy a múzeumban? Igen.”

Azóta is ott figyel, és talán csak arra vár, mikor szabadulhat ki üvegbörtönéből…

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.