Atomháború egy 18. századi festményen? EZT magyarázza meg valaki!
Nos, ki mit gondol?
Lehet, hogy az eddigi történelmünket nem csak félreismertük, de végig hazudhattak nekünk?
Eléggé érdekes dolgok bukkantak ugyanis fel az egyik 18. századi festményen.
Konkrétan atomháború nyomai, legalábbis egyesek úgy vélik, hogy arról lehet itt szó.
De hogy ténylegesen atomháború bizonyítéka-e a szóban forgó festmény, arról a mai napig komoly viták vannak.
a az ember gombafelhőt lát, reflexszerűen összeszorul a gyomra, Hirosima, Nagaszaki és az atombomba jut eszébe.
Ezért is olyan zavarba ejtő, amikor a jellegzetes formájú füstfelhő egy több száz éves festményen vagy írásos beszámolóban tűnik fel, egy olyan korból, amikor a Manhattan-terv tudósainak talán még a dédnagyszülei sem születtek meg.
Márpedig ilyesmiből elég sok van, a Wikipédia gyűjtése szerint az 1700-as évek végére datálódnak a legrégebbiek.
De gombafelhőt írtak le a szemtanúk az 1917-es Halifax-robbanásnál is, amikor egy lőszerrel megrakott francia teherhajó ütközött össze egy norvég gőzhajóval Kanada partjainál, illetve a második világháborúból is sok ilyen beszámoló létezik, még bőven Hirosima előttről.
A festménnyel kapcsolatos összeesküvés elméletek szerint vagy egy időutazó műve lehet az alkotás, vagy pedig a történelmünket hazudhatták el a tankönyvek és valójában már több száz évvel ezelőtt szuperfejlett volt az emberiség.
Fontos azonban tudnunk, hogy létezik egy sokkal logikusabb, tudományos válasz is a festményen látottakra.
Ugynais gombafelhőt nem kizárólag atomrobbanás tud létrehozni.
A jelenség kialakulásáért a Rayleigh–Taylor-instabilitás néven ismert fizikai hatás felel, és a feltétele az, hogy a földfelszín közelében jöjjön létre nagyon gyorsan nagyon sok, nagyon forró és alacsony nyomású gáz.
Ezt nagyon nagy erejű, nem nukleáris robbanások is elő tudják állítani, előfordul vulkánkitöréseknél is például, de az atomrobbanásnak mondhatni kötelező mellékterméke.
Kivéve, ha föld alatt vagy nagy magasságban történik a robbanás.
