Bevezethetik a visszaváltható hústálcákat a környezetvédelem jegyében
Szerintetek jó ötlet lenne?
Miközben a világ nagy része még mindig a nejlonba csomagolt kényelem mámorában él, Spanyolország egy merész lépéssel előzi meg a műanyagtengert:
Környezetbarát, visszaváltható hústálcákat tesztelnek, amelyek nemcsak a bolygónknak, de a vásárlók pénztárcájának is kedveznek.
A katalán kormány hulladékcsökkentésért felelős ügynöksége nem lacafacázik: 57 üzletben – köztük Tarragonában és Guissonában – bevezették a betétdíjas csomagolási rendszert.
Az ügyfelek 0,45 eurót fizetnek a tálcákért, ám – kapaszkodjunk meg – 0,50-et kapnak vissza, ha visszahozzák azt.
Nem, ez nem elírás: még nyernek is vele. Környezetvédelem plusz profit – ritkán látni ilyen jó kombót.
És mi van a bacilusokkal?
A higiéniai kételyek itt falnak mennek. A tálcák egy szabadalmaztatott védőfóliával vannak borítva, így az étel nem érintkezik közvetlenül a műanyaggal.
Ez azt jelenti, hogy a visszahozott dobozokat nem kell otthon súrolni: naponta begyűjtik, Guissonában pedig ipari tisztításon és minőségellenőrzésen esnek át, mielőtt ismét forgalomba kerülnek.
Tiszták, biztonságosak, és újrahasználhatók – mi kell még?
Ma csirke, holnap bárány, holnapután egy egész új szemlélet
Egyelőre a rendszer csak csirkemellhez használatos, de a horizont máris tágul: cél a bővítés más húsfélékre is.
A bonÀrea üzletlánc nem titkolt szándéka, hogy az új rendszert országszerte bevezesse, és egyértelműen üzeni: az egyszer használatos műanyag ideje lejárt.
A jövő újratölthető, újragondolt és újrafelhasználható.
És közben mi történik Magyarországon?
Hazánk egyelőre az italos palackok visszaváltásával büszkélkedhet: a MOHU MOL által üzemeltetett rendszer már 12 milliárd forintnyi betétdíjat juttatott vissza a lakosságnak, REpont appon keresztül, bankszámlára.
Ez kétségtelenül haladás – de kérdés, megállunk-e itt?
Mert a spanyol példa világosan mutatja: a csomagolás nem ördögtől való, de amit egyszer használunk, majd a kukába hajítunk, az már igen.
A húsos tálcák zöld jövője nem sci-fi, hanem kézzel fogható valóság. A kérdés csak az: mikor vagyunk készen mi is belépni ebbe a jövőbe?