Nem várt felfordulás jöhet?
A szakértőket egyre jobban aggasztja, hogy a világ különböző részein lakók nem azonos feltételekkel jutnak hozzá a koronavírus-oltáshoz, ami azzal a kockázattal jár, hogy ahol tovább terjedhet a járvány, ott a kórokozó újabb, az eddig ismert változatoknál is veszélyesebb mutációi alakulhatnak ki.
Ezek olyan támadást indíthatnak a beoltott emberek ellen is, amelyekre az eddig kifejlesztett gyógyszerek nem adnak elég hatásos választ, következésképpen újra lendületet vehet a járvány tovább mélyítve a gazdasági válságot – írja a Bloomberg.
A világ fejlett, magas vagy viszonylag magas jövedelmű országaiban már beindultak az oltási kampányok, ám nagyon sok országban még csak most akarják elkezdeni a vakcinációt.
Ez azt jelenti, hogy az emberiség ad egy esélyt a koronavírusnak, hogy találjon olyan területeket, amelyeken tovább terjedhet, és új mutánsokat alakíthat ki.
Nem tehetjük meg, hogy a világ egy része ne férjen hozzá a vakcinákhoz, mert a járvány új kórokozóval visszatérhet hozzánk – mondta Charlie Weller, a Wellcome egészségügyi kutatási alapítvány oltásokkal foglalkozó vezetője. A megosztottság az egész világon mindenkire nézve súlyos kockázatot jelent.
A világ országainak sorsa, az emberi életek megmentése és a gazdaság kilábalása a válságból most azon áll vagy bukik, hogy mennyire lesz sikeres az emberek immunitásának megteremtése a koronavírus-fertőzés ellen.
A Világbank várakozása szerint a világgazdaság idén négy százalékkal növekedhet, feltéve, hogy a különféle vakcinák széles körben elérhetőek lesznek az egész glóbuszon.
Ha azonban felgyorsulnak a megbetegedések vagy késik a betegség elleni védettség kialakulása, akkor ez a növekedés csak 1,6 százalék lehet.
A magas jövedelmű országok lekötötték a Pfizer/BioNTech-vakcina 85 százalékát, a Moderna készítménye pedig egyelőre csak ezekbe jut el.
A világ szegényebb része főként a brit AstraZeneca olcsóbb és könnyebben szállítható, tárolható oltásában, valamint a kínai Sinovac Biotech gyógyszergyár készítményében bízhat. A 42 országból, amely oltási kampányt indított január 8-áig 36 magas jövedelmű volt – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból.
A koronavírus-vakcinákat arra fejlesztették ki, hogy megelőzzék a koronavírus-betegség tüneteinek megjelenését, nem pedig arra, hogy megakadályozzák a vírus átadását egyik emberről a másikra. Ugyanakkor a velük kapcsolatban lefolytatott tesztek adnak arra vonatkozó információkat, milyen teljesítményt nyújtatnak az utóbbi téren.
Nincs bizonyíték arra, hogy a jelenlegi oltások ne lennének hatásosak a koronavírus újabb változataival szemben is és a gyártók azt állítják, hogy gyorsan hozzá tudják igazítani ezekhez a készítményeiket, ám a jövőben feltűnő mutánsok jóval ellenállóbbak lehetnek ezekkel szemben, mint az alapvírus – mondja Weller.
Ami a vakcinák hatékonyságát illeti, az 50-től 95 százalékig terjed, ám fontos, hogy van néhány közös tulajdonságuk. Az ismert oltások mindegyike vélhetően hasonlóan jó védelmet nyújt a súlyos, szövődményes, halálos veszéllyel járó koronavírus-megbetegedés ellen
– mondja Rajeev Venkayya, a Takeda Pharmaceutical Co. vakcinaüzletágának vezetője.
Amiben eltérhetnek, az a mellékhatások ügye, illetve a védettség időtartama, amit kínálnak.
A szakértők azt tapasztalják, hogy az országok vezetői kezdik elveszteni a türelmüket a járvány kezelésével kapcsolatban.
Az ENSZ COVAX programja közel kétmilliárd dózis vakcinát kötött le a rászoruló országoknak, amelyeket már az idei első negyedévben elkezd szétosztani, ám az év végére csak a jogosult országok népességének ötödét tudják a segítségével betolteni, ami messze van a nyájimmunitáshoz szükséges kétharmadtól. Vannak olyan országok, amelyek ezt a szintet csak 2024-re remélik elérni.
A szakértők azt javasolják, hogy a fejlett országoknak, hogy tudatosan úgy használják fel vakcinagyártási kapacitásukat, hogy annak gyümölcseiből a szegények is részesedjenek.
A siker mércéje Venkayya szerint az, hogy az oltásból a világ minden táján élők részesedjenek, és ezen a téren rosszul állunk.
Forrás: Napi.hu
