Durva akták létezhetnek Orbánról: beépített orosz ügynök lehet – állítják egyes források
Szerintetek lehet alapja? Megdöbbentő teória látott napvilágot ami mindent megmagyarázna!
Miközben az Európai Unió és a NATO-tagállamok jelentős része igyekezett elhatárolódni a Kreml politikájától a háború kitörése óta, Magyarország kivételt képezett – Orbán többször is Putyin mellett szólalt fel, és blokkolta az EU oroszellenes szankcióit.
gyes politikai körökben már nemcsak az oroszbarátság okairól, hanem az esetleges zsarolásról és befolyásoltságról is komoly találgatások láttak napvilágot.
Titkosszolgálati kapcsolatok a KGB-ig visszamenően
Egyes források szerint nem elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktor neve már a nyolcvanas évek végén felbukkant szovjet titkosszolgálati jelentésekben.
A teória szerint a fiatal jogász, aki a Bibó Kollégiumban kezdte politikai karrierjét, akkoriban potenciális célpont lehetett a KGB toborzóinak.
Egyes feltételezések szerint – különösen az 1989-es moszkvai ösztöndíjas útja kapcsán – szorosabb kapcsolat is kialakulhatott a későbbi miniszterelnök és szovjet ügynökök között.
Bár semmilyen hivatalos vagy nyilvános bizonyíték nem támasztja ezt alá, a titkosszolgálatok működésének természetéből fakadóan ez nem is lenne meglepő.
Zsarolási potenciál személyes és pénzügyi akták alapján
Egy másik elterjedt – bár szintén nem bizonyított – elmélet szerint a Kreml birtokában lehetnek olyan kompromittáló anyagok, amelyek Orbán Viktor személyes vagy családi életére, esetleg offshore pénzügyi tranzakcióira vonatkoznak.
Az orosz hírszerzés ismerten mesterien gyűjt adatokat a külföldi politikai elit tagjairól, különösen olyanokról, akik valamilyen szinten nyitottak az együttműködésre vagy befolyásolhatóak.
Ha Moszkva valóban rendelkezik ilyen “aktákkal”, az magyarázatot adhatna arra, miért viselkedik a magyar kormányfő látványosan másként, mint európai kollégái.
Ideológiai szövetség és Putyin-modell követése
Vannak, akik szerint Orbán Viktor Putyin politikai modelljét nem külső nyomásra, hanem meggyőződésből követi. Az erős vezető kultusza, a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása, a liberális demokrácia kritikája és a független intézmények leépítése – mind olyan jellemzők, amelyek közösek a két politikusban.
Elképzelhető, hogy Orbán a putyini hatalomgyakorlási stílust tartja követendő példának, és Oroszország nem parancsol neki, hanem egyszerűen politikai-ideológiai minta.
Bár egyelőre nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy Orbán Viktor beépített ügynök lenne, az oroszbarátsága körüli kérdések jogosak.
Az utóbbi időszak geopolitikai fejleményei és Magyarország kilógó külpolitikája mindenképpen táplálják azokat a gyanúkat, amelyek szerint valami több állhat a háttérben, mint egyszerű gazdasági érdekek vagy diplomáciai különutasság.
A végső válasz talán sosem derül ki – vagy csak évtizedek múlva, ha valaha is nyilvánosságra kerülnek az akták. Addig maradnak a teóriák – és a kérdés: vajon ki mozgatja a szálakat a háttérből?
