CímlapsztorikÉrdekes világ

Ember előtti fémtárgy egy 4,5 milliárd éves meteoritban?! Nem vagyunk egyedül…!

EZT magyarázza meg a tudomány… Egyelőre senki sem talált rá egyértelmű magyarázatot.

A szóban forgó meteorit, az NWA 869 egy nagy szóródási mezőről származik, amely a 869-ik felfedezett terület volt Északnyugat-Afrikában, innen származik a neve.

Az összes kondrit nikkel-vasat tartalmaz, és néhány egészen nyilvánvaló fémes foltokat mutat. Ez más volt.

Hirdetés

Ebben az esetben a fényes régió 6 mm átmérőjű volt egy kis hengeres résszel.

Ez a fémes terület szögben kiemelkedik az üveges fúziós kéreg egy részéből, amely néhol láthatóan lefolyt a tárgyról.

Egy másik érdekes tulajdonság, hogy a henger felületén egy kis kráter található, ami nem ritka látvány a vas-meteoritok vagy az űrből visszatérő űrhajók esetében.

A meteoritot és annak furcsa zárványát mikroszkóppal és spektroszkóppal is megvizsgálták a Kelet-Angliai Egyetem munkatársai. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az ezüstös henger nem a meteoritokban található szokásos ásványok közül való, ezért további vizsgálatot terveznek.

Bryant egyáltalán nem kételkedik abban, hogy az NWA 869 meteoritba ágyazott tárgy akkor is ott volt, amikor a kő valamikor a múltban belépett a Föld légkörébe.

Mivel maga a meteorit több száz millió évvel a bolygók előtt keletkezett, felveti a kérdéseket: ki készítette és honnan származott, mielőtt a napköd részévé vált volna?

Nagyon is reális a lehetősége annak, hogy a henger egy olyan II. populációs csillag körül keringő bolygóról származik, amely szupernóvaként robbant fel több milliárd évvel azelőtt, hogy naprendszerünk kialakult volna.

Vagy egyedül vagyunk a kozmoszban, vagy pedig kialakul az élet ott is, ahol erre a legkisebb lehetőség van.

Ebben az esetben arra kell számítanunk, hogy idegen tárgyakat találunk az ősi meteoritokban.

Hirdetés
Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partnerünket, ezzel is támogatva az oldal további működését

Köszönjük!

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.