Emberiség előtti járművek nyomai Máltán: szöges ellentétben állnak az evolúcióval – nincs magyarázat
Málta és Gozo szigete tele van ősi kerekek által hagyott párhuzamos vonalakkal. Az előző emberiség, vagy egy történelem előtti világ nyomai?
Régészeti rejtély, válaszok nélkül
Ezeken a szigeteken több száz, vagy akár több ezer párhuzamos vonal fut össze-vissza, melyeknek eredetéről ma is megoszlanak a vélemények még a régészek között is.
Olyan ősi barázdákról van szó, melyek bizonyítottan jóval az általánosan ismert történelem előtt süllyedhettek bele a sziklákba.
A különlegességük maga a párhuzamosság, ez ugyanis azonnal kizárt a szakértők összes elméletét a természetes eredetre vonatkozóan.
Vagyis egyértelmű, hogy mesterségesen hozták őket létre, a legtöbben pedig úgy gondolják, hogy ősi járművek, kocsik nyomai.
A furcsa nyomok közül néhány szándékosan halad a szirtek alatt, vagy folytatódik a szárazföldön túl, és bukik alá az óceánba.
Ki készítette ezeket a rejtélyes nyomokat, és miért?
Ipari használat, keréknyomok, óriási ősgépek
A legtöbben azt az elképzelést vallják, hogy a máltai keréknyomok ténylegesen kerékyomok, melyek ipari hasálatra utalnak. A “gond” csak az, hogy ezek történelem előtti nyomok, és felvetődik a kérdés:
Kik vagy mik hagyhatták hátra egy olyan korban, amikor az ember még fasorban sem volt, legalábbis civilizációs szinten…?
A nyomok mélysége körülbelül 8 és 15 centiméter, de előfordul 60 centiméteres is.
A barázdák szélessége mintegy 140-150 centiméter közötti, de nem minden esetben. Némelyik még a fél méteres mélységet is elérte, ezeket a San Gwann nevű helyszínen találták meg.
Ha valóban járművek nyomai, az felvet néhány bizarr kérdést, vagyis tényt.
Mégpedig azt, hogy a járműveknek legalább 1-2 méter magasnak kellett lenniük, ilyen járműveket pedig bizonyosan senki sem volt képes alkotni akkoriban.
A nyomok célja úgy tűnik, dacol bármiféle magyarázattal, mivel vannak köztük, melyek meglepő módon a szikláktól távolodnak, vagy fel és le haladnak a nagyon meredek gerinceken, sőt vannak, amelyek egyenesen elhagyják a szigetet, és lebuknak az óceánba, folytatódva a víz alatt.
Dr. David Trump régészprofesszor megfejtése
A híres és sokat tudó professzor több ízben is megvizsgálta a helyszínt, próbált rájönni, hogy mik is hagyták a nyomokat.
Végleges megfejtése ugyan soha nem volt, de van egy elképzelése: a területet szerinte ipari szinten használhatták valamire, talán kitermelésre, és a nyomok ténylegesen hatalmas keréknyomok lehetnek.
“A nyomok nagy számban találhatók a területen, és elképzelhető, hogy annak idején forgalmi dugókat is okozhatott”
– jegyezte meg.
A nyomokat Máltán a szekerek, vontatók vagy szánok ismételt és folyamatos használata alakította ki, melyek ugyanazon nyomvonalakon haladtak évtizedekig, vagy évszázadokig. Úgy tartják, hogy árut szállítottak ezzel a rendszerrel.
Míg mások szerint ezek tudatosan kialakított csatornák voltak egy prehisztorikus öntözőrendszer részeként.
Tovább bonyolítja a kérdést az, hogy miképpen mozgatták a kocsikat. Az állatokkal vontatásnak ugyanis szintén nyomai lettek volna.
A nyomok egy részének kormeghatározása azt hozta ki, hogy az időszámításunk előtti hetedik századból valók, legalábbis egy részük, vannak ugyanis ennél is régebbi keréknyomok.
Kijelenthető tehát, hogy ezek a legrégebbi ismert szabadon álló műemlékek a világon, idősebbek, mint Stonehenge és az egyiptomi piramisok.
Még nem bizonyított, hogy valamennyi nyomot nehéz terhek mozgatása okozta volna. Sok nyom annyira tökéletesnek tűnik, hogy elképzelhető, hogy teljesen más miatt keletkeztek, mint amit eddig gondoltak róluk.
A Máltán található keréknyomok tehát ma is magyarázat nélkül vannak, jobb híján.
