Így mossák az agyad! 7 lépcsőben ver át a média mindannyiunkat nap mint nap
A társadalom tudatának leuralása, a tömeg irányításának 7 aranycsapása, irányelve!
Nap mint nap ennek vagyunk kitéve!
A “mindenkihez szólok” elve
Mindenki számára a saját neve és anyanyelve a legszebb szava. Ezért a hatalom mindig aszerint szól a néphez, az “alattvalókhoz”, ahogyan azt a nép értelmi és intellektuális szintje, érzelmi intelligenciája azt megköveteli.
Mindenki számára mézes madzagként ható gondolatok megfogalmazása zajlik, miközben a leggyanakvóbbakban is elaltatja a gyanút azzal kapcsolatban, hogy itt valami hátsó szándék rejlik.
“Gyorsbeszéd” elve
Ha valakit meg akarsz győzni, beszélj gyorsabban, a gyorsabb beszéd erős hatással van az emberekre. Egy kutatás során rájöttek, hogy a beszélgetések tempója egy fontos tényező, ha lassú a tempó, lustának és butának fogsz tűnni, ha lelkesen szónokolsz, bárkit meggyőzöl.
A televízióműsorokban, vagy a pódiumok mögött álló politikai vezetők mindennél gyorsabban és meggyőzőbben hadarják hazugságaikat nap mint nap, az ember pedig már saját gondolatait kérdőjelezi meg.
Elvégre ha ilyen gyorsan és magabiztosan ontja magából, akkor talán neki van igaza… Legalábbis ezt hitetik el!
Szűkösség elve
A nebraskai egyetem kísérlete alapján a dolgok sokkal érdekesebbek, ha kevés van belőlük.
Ezt pedig manipulációként nap mint nap felhasználják ellenünk. Kevés az üzemanyag, a cukor, a budipapír, ezért az emberek tudat alatt is elmennek és “betáraznak” ezekből egy egész életre, meg még azutánra is.
A pánikvásárlás és a kapitalista gépezet egyik legfőbb mozgatórugója ez, amivel a tömegek gondolkodását is kézben tartják.
Megelőző ajándék elve
Az tudományos tény, hogy ha valakitől szívességet akarunk kérni, és előtte megajándékozzuk valamivel, akkor ég benne a vágy, hogy viszonozza.
Tehát ha a szívesség kérése előtt adunk valamit ajándékba, legyen az tárgy, idő energia, szívesség, azt a másik vissza akarja majd adni, és nincs is rá megfelelőbb alkalom, hogy amikor kérsz tőle valamit, akkor azt meg is tegye.
Ezt is nap mint nap láttuk az elmúlt időszakban például a hatalom részéről. A nagy osztogatások választások előtt, a színes-rózsaszín lufis ígérgetések, majd a válság idején a szívesség megkérése a lakosságtól: “Spóroljatok, mert nagy a baj, nincs gáz” (illetve van, másképpen van oltári nagy gáz ebben az országban is…)
A csúsztatás elve
Ahogyan Churchill is megmondta: “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”.
A mindenkori hatalom birtokában áll valamennyi adat és statisztika, és innentől már csak bűvészkedés és ízlés kérdése, hogy a számok és adatok szürke és jellegtelen halmazából mit olvasunk ki, mit tárunk a tömeg elé.
Az emberek nagy része pedig hajlamos a számok bűvöletében élni: avagy nem mindegy, hogy 97%-os a gyógyulás esélye, vagy 3%-os a halálozási aránya valaminek, lásd koronavírus.
Hitelesség és többség elve
Előállnak egy érveléssel, és azt mondják, hogy bizony a nagy többség is így gondolja.
Ez által hitelesnek tűnik az egész.
Pedig valójában csak egy hangos kisebbség véleményét torzítják, nagyítják fel a többséggel szemben, így lehet politikai akaratot keresztülvinni olyan társadalmakon, ahol az adott gondolatnak nincs többsége, de mégis meg akarja azt valósítani a hatalom.
A félelemben tartott ember elve
Az emberekkel el kell hitetni, hogy a világ egy veszélyes és undok hely, ahol az egyszerű átlagember elvész, ahol a dzsungel törvényei uralkodnak.
A hatalom így gond nélkül felajánlhatja a segítő kezet, mely leveszi a döntés terhét az átlagpolgár válláról.
Így nincs dolgunk, csak dolgozni, befizetni az adót, és levinni hetente a szemetet. A világot túlságosan félelmetes helynek mutatják, emiatt pedig rettegünk, és mástól, a “felsőbb hatalomtól” várjuk a megváltást.
Forrás: Zavatszki Milán
