Jön az utolsó világkorszaka és a civilizáció újraindítása- döbbenetes prófécia jelzi a “mindenség végét”
Megpecsételődött mindannyiunk sorsa…?
Az emberi civilizáció újraindítása jön
Létezhet, hogy egy egységes világkorszak széthullásának tanúi vagyunk?
Hogy az életünk és MINDEN ami körülvesz minket, megszűnik, vagy alapvető változáson megy keresztül?
Mind az indiai védák, mind más kultúrák az ősi időkben előre látták a földi világkorszakpok végét.
Ezek pedig mindig nagy felfordulást okoztak a bolygón.
Egyesek szerint konkrét tömeges kihalási eseményekhez vagy katasztrófákhoz köthetők.
Valamennyi ősi civilizáció írásos és kép emlékei alapján a világunkat már többször is újraindították.
Ezek voltak a világ nagy alaphelyzetbe állításai, ami után a civilizációk is újraindultak és tiszta lappal kezdhetett az emberiség.
A jelenkor folyamataiból tisztán látszik, hogy ismét egy ehhez hasonló korszakváltás előtt állunk.
Annál is inkább, mert az ember igényét és éhségét már nem bírja el a Föld.
A nyugati civilizáció mohóságát nem lenn fenntartani.
Jön a világ negyedik alaphelyzetbe állítása?
Egyesek szerint egyértelműen érezhető a jelenkor kényelmesein, hogy egy nagy újraindítás szükséges ahhoz, hogyha az emberi faj túl akar élni.
Máskülönben az ez nem következik be, akkor elbukunk és néhány tízezer év múlva már semmi nyomunk nem lesz ezen a bolygón.
A legendák szerint a világot már háromszor sikerült ily módon “alaphelyzetbe állítani”, ezzel megmentve az emberi fajt, legalábbis annak fennmaradását biztosítani.
A soron következő lehet a negyedik alaphelyzetbe állítás.
A világszellem a világvégére készül
Ezt érezteti velünk az, hogy szinte minden a közelgő végről szól, a filmek, a popkultúrális alkotások, a zenék, a képzőművészet elemei, de még az átlag közvélekedés is.
Ma ha az embert megkérdezik, 10-ből 8 azt mondja, hogy “nincs sok hátra” az emberi civilizáció összeomlásának
A védák már jó előre megírták?
A védikus írások az anyagi világban tapasztalható periodikussággal foglalkoznak, mivel a védikus világkép túlmutat a lineáris gondolkodáson: teremtés-lét-világvége.
Világosan leszögezik, hogy a lelki világ, melynek elmosódott, torz tükörképe az anyagi, jóval nagyobb a fizikailag mérhető univerzumunknál, létezése pedig örök.
Az anyagi teremtés a fizikai elemek megnyilvánulásával és keveredésével létrejön és végül megszűnik, azonban ennek időtartama emberi léptékkel szinte felfoghatatlan.
Az anyagi univerzumban léteznek részleges megsemmisülések, ilyen, amikor a másodlagos teremtő szerepét felvevő Úr Brahmá aludni tér és a legtöbb mitológiából is ismert özönvíz árasztja el az univerzumot.
Az emberi gondolattal felmérhető leghosszabb periódus a csatur-júga, vagyis 4 történeti korszak egymás után folytonosan ismétlődő sora, ahogy nyárra ősz jön, őszre tél…
Ezek teljes hossza 4.320.000 év. Vége a Kali-kor, amely sokszor háborúkkal tarkítottan, pusztító savas esőkkel, majd teljes elsivatagosodással zárul, s melyet a Srímad-Bhágavatam szerint csak a hegyekbe menekülő, egyszerű életet élő, jámbor személyek képesek átvészelni.
Tehát létezik több részleges és teljes pusztulás, de ezt mindig újrateremtés követi.
