Képes lenne-e a Fidesz bevetni a rendvédelmi erőket a hatalma megtartása érdekében? Itt a válasz!
Szerző: dr. Galsa Péter volt rendőrtiszt. jogász
Mottó: A rendőrnek és katonának is van civil élete, családja és gyermeke!
Az utóbbi hónapok politikai fejleményei sokakban felvetették a kérdést: vajon Orbán Viktor és rendszere, ha a hatalom komoly veszélybe kerül, bevetné-e a rendőrséget vagy akár a hadsereget saját állampolgárai ellen?
A történelem nem kényeztetett el minket bizalommal: láttunk már gumilövedéket, vízágyút, könnygázt, és hallottunk már arról, hogy a hatalom emberei „túlbuzgón” léptek fel.
De a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A kérdésre a rövid válasz: lehet, hogy megpróbálnák, de nem biztos, hogy sikerülne.
Mit mond a jog?
Az Alaptörvény és a kapcsolódó törvények világosak:
Bűncselekményre utasító parancsot – például kényszervallatásra, kínzásra, embertelen bánásmódra – meg kell tagadni. Ez nem választás, hanem jogi kötelesség.
Jogszabálysértő, de nem bűncselekmény parancs esetén a rendőrnek és katonának figyelmeztetnie kell az elöljárót, kérni az írásos utasítást, majd végrehajtani – a felelősség ekkor a parancsadót terheli.
Vannak abszolút tilalmak: kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód – ezek minden körülmények között tiltottak, még különleges jogrend idején is.
Papíron tehát a rendszer gátat épít a visszaélések elé. A valóságban azonban tudjuk: a papír mindent elbír.
Mi történne, ha Orbán tényleg odaszólna?
Elképzelhetjük:
Parancsba adják a tüntetés feloszlatását, pedig békés.
Utasítást adnak civilek megfigyelésére, pedig nincs rá jogalap.
Politikai ellenfelek előállítása kerül napirendre, csak azért, mert „így kell”.
Jogilag mindhárom esetben kötelező lenne a rendőrnek vagy katonának jeleznie, hogy a parancs jogsértő. A kérdés: megtenné-e?
A rendőr és a katona nem robot
A kormány gyakran úgy beszél a rendvédelmi erőkről, mintha azok csak gombnyomásra működő biorobotok lennének. Pedig nem azok. Mindegyikük mögött ott van egy család, egy gyerek, egy civil élet.
A rendőr, aki parancsot kap, reggel ugyanúgy viszi az óvodába a gyerekét, este ugyanúgy hazamegy a feleségéhez. A katona ugyanúgy hazavágyik a laktanyából, ugyanúgy nyaralni szeretne menni a családjával, és ugyanúgy tudja: ha ő hajt végre egy embertelen parancsot, annak nemcsak a jogban, hanem az ő lelkiismeretében is nyoma marad.
És ez az a pont, ahol a rendszer falakba ütközik: nem biztos, hogy minden rendőr és katona kész lesz Orbán kedvéért szembefordulni a saját népével.
A Fidesz dilemmája
A NER logikája egyszerű: ameddig működik a propaganda és az osztogatás, addig nincs szükség erőszakra. Amikor azonban a propaganda kifullad, az osztogatás lehetetlenné válik, a hatalom kezében marad a „bot” – vagyis a rendőrség és a katonaság.
De:
Nyílt erőszak azonnali bel- és külpolitikai következményekkel járna.
A parancs megtagadásának jogi lehetősége ott van minden rendőr és katona kezében.
A társadalmi ellenállás erősebb, mint gondolnánk. Ha valakit a saját népe ellen küldenek, az nemcsak politikai, hanem erkölcsi kockázat is.
És végül a legfontosabb
A hatalom mindig fél a saját népétől. Ezért próbálja a Fidesz digitális honfoglalással, narratívákkal, Harcosok Klubjával és mindenféle bohózatokkal terelni a figyelmet.
A félelem azonban kétirányú: ahogy az emberek tartanak az erőszaktól, úgy a hatalom is retteg attól, hogy egyszer a rendőr és a katona azt mondja: „Nem. Ezt már nem teszem meg.”
És amikor ez megtörténik – akkor dől meg igazán egy rendszer.
Tanulság:
Lehet, hogy Orbán odaszólna, lehet, hogy kiadná a parancsot. De a rendőr és a katona nemcsak a rendszer embere, hanem a mi társadalmunk tagja is. És amíg családjuk van, gyerekük van, lelkiismeretük van – addig soha nem lesz garantálható, hogy a parancsot végre is hajtják.