CímlapsztorikÉrdekes világ

Kiverte a víz a románokat: Székelyföld szívében négy ország alkotmánybírói tanácskoznak az autonómiáról

Jöhet a román állam feloszlatása, és az autonóm területek függetlenedése?

Kisebbségvédelem, területi és nemzetiségi autonómia és önkormányzati törekvések alkotmányossági gyakorlatáról tanácskozott négy ország – Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia – alkotmánybíróságainak 9 magyar tagja a hétvégén Sepsiszentgyörgyön.

Az első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal megszervezett Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferenciát Puskás Bálint, a romániai alkotmánybíróság volt tagja kezdeményezte és Kovászna Megye Tanácsa, illetve Sepsiszentgyörgy önkormányzata szervezte.

Hirdetés

A konferencián Korhecz Tamás, a szerbiai alkotmánybíróság tagja beszélt a tartományi és nemzetiségi autonómiáról, Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta.

Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai taláros testület tagja a jogállamfelfogás és -értelmezés kérdéskörében értekezett.

Sulyok Tamás, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, Szigeti Lubos, a szlovákiai testület alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról beszélt.

Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt, a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Puskás Bálint, nyugalmazott romániai alkotmánybíró pedig az egységes nemzetállam fogalmát és az autonómia alkotmányosságának témáját járta körül.

A tanácskozást köszöntő beszédében Tamás Sándor háromszéki tanácselnök rámutatott: „kisebbségi közösségként – különösen, amikor jogsérelmet tapasztalunk – a törvényes, alkotmányos kapaszkodókat keressük, ezért fontos számunkra egy stabil, törvényes rend.

Romániai magyarokként prioritás az alkotmányos rend, az a célunk, hogy harminc év után új alkotmány szülessen Romániában.

Meggyőződésünk, hogy nem módosítani kell a jelenlegi alaptörvényt, hanem újat kell alkotni, azért, hogy tisztázzuk végre: Románia milyen ország, hiszen jelenleg a félelnöki rendszer miatt kétpólusú a berendezkedése és ez rengeteg hatalmi vitát szül.

Mi a parlamentáris demokrácia mellett tesszük le voksunkat” – fejtette ki Tamás Sándor, aki szerint ehhez keresnek támpontokat az alkotmányossági konferencián.

„Az alkotmánybíróságok Európában akkor tudnak fennmaradni, ha fokozzák együttműködésüket, és nekünk szerencsénk van itt, a Kárpát-medencében, hiszen magyarul, anyanyelvünkön tudunk beszélni három másik állam magyar nemzetiségű alkotmánybíróival.

Hirdetés

Ez is erősíti az együttműködésünket, ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a munkakapcsolat mellett hosszú évek barátsága is összeköt bennünket” – hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke.

Az európai fősodor elutasítja az autonómiát és a térségben Szerbia az egyetlen állam, amely alkotmányában rögzítette az autonómiát. Korhecz Tamás, a szerb Alkotmánybíróság magyar tagja arra mutatott rá, hogy a szerbiai alkotmány egyaránt szabályozza a területi autonómiát Vajdaság és Koszovó tartományok számára, és a nemzetiségi autonómiát is, amit a nemzeti tanácsok gyakorolnak.

Korhecz Tamás szerint a szerb alkotmányban mintegy 50 rendelkezés szól a nemzetiségi jogokról, ám ez nem azt jelenti, hogy Szerbia a nemzetiségek Eldorádója, mert ezt a terjengősséget nem követte a jogalkotási precizitás.

A szerbiai alkotmánybíróság tagja összegzésképpen rámutatott: egy szerencsés politikai konstellációban fogadták el az autonómiát, ám annak nem volt meg a széleskörű társadalmi támogatottsága, többet értek el, mint amit a szerb társadalom el tudott viselni.

Nem főként Vajdaság autonómiájával szemben vannak ellenérzések, hanem Koszovó státusát tekintik az országra nézve veszélyesnek, ezért utólag próbálták szűkíteni a jogköröket.

Nyugat-Európában az autonómiákat nem jogkérdésként, hanem ténykérdésként kezelik, vagyis kész ténynek veszik, hogy egy adott országban kialakult valamilyen autonómiaforma az csak úgy van, és nem tartozik a jogilag kötelező elvárások közé, mutatott rá Varga Zs. András.

A magyarországi Kúria elnöke a Velencei Bizottság tagjaként tartott előadásában kifejtette: a nyugat-európai nemzetfogalom kizárólag a politikai nemzetre épül, míg a magyar esetben a kulturális nemzet a fontos.

Legnagyobb baj, hogy a Nyugat ebből nem ért semmit, nem érti a nemzeti kisebbségek problémáit.

A háromszéki gyökerekkel rendelkező Varga Zs. András a Velencei Bizottság nemzeti kisebbségeket érintő ajánlatait ismertette, amelyek nem minden esetben kedvezőek a kisebbségek számára.

Példaként említette az ukrán oktatási törvény kapcsán megfogalmazott ajánlatot, amely szerint nem szerencsés, ha egy ország kétnyelvűvé válik, mert az zavart okoz az államműködésben és úgy fogalmaz: a kisebbségek is meg kell tanulják az államnyelvet. Varga Zs. András szerint a Velencei Bizottságban azzal a szemléletes példával igyekezett megértetni a problémát, hogy van olyan ország, ahol három generáció három államnyelvet kellett megtanuljon.

Hozzátette: egy másik ajánlásban a Velencei Bizottság az ukrán nyelvtörvény kapcsán azt fogalmazta meg, hogy a nyelvek között nem lehet különbséget tenni.

Egy másik ajánlásban a Bizottság elutasította a makedóniai törekvést az igazságszolgáltatás kétnyelvűsítésére, mert arra hivatkoztak, hogy lassítaná a döntéshozatalt, ezért a kétnyelvű igazságszolgáltatás helyett az albán kisebbségnek az anyanyelvhasználati jogát kell biztosítani. Legutóbb a lett nyelv és oktatási törvény kapcsán a Velencei Bizottság megerősítette, amit Ukrajna kapcsán kimondott, hogy nem lehet különbséget tenni egyes nyelvek között, és különbséget kell tenni az anyanyelv megtanítása és az anyanyelven való tanítás között.

A romániai alkotmánybíróság magyar tagja, Varga Attila három esetgyakorlat által ismertette a jogállamfelfogást és értelmezést. Elsőként azt az esetet mutatta be, amelyben Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád fordult az alkotmánybírósághoz, amiért Kovászna megye prefektusa megbüntette a március 15-i ünnepség alkalmával kitűzött magyar zászlók miatt. Varga Attila rámutatott, hogy a polgármester keresetét az alkotmánybíróság 8:1 arányban elutasította.

A döntés kapcsán Varga Attila különvéleményt fogalmazott meg, amelyben rámutatott, hogy a prefektus egy olyan törvény alapján büntetett, amely az államközi kapcsolatok esetén szabályozza a zászló és nyelvhasználatot, tehát nem a nemzeti kisebbségek szimbólumairól szól, másrészt pedig nem Antal Árpád volt az első, aki a március 15-ei ünnepségen magyar zászlót tűzött ki, hiszen a romániai magyar közösség évek óta ünnepel a magyar nemzet zászlójával.

A kisebbségek nyelvhasználata mellett állt ki a hazai alkotmánybíróság abban az esetben, amikor az ellenzék megtámadta a törvényt, amely előírja, hogy ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, az egészségügyi intézményekben a kisebbségek nyelvét ismerő szakembereket kell alkalmazni, mutatott rá Varga Attila, aki szerint ez esetben a taláros testület arra hívta fel a törvényhozás figyelmét, hogy alkotmányos mulasztásban van, hiszen a 2003-as alkotmánymódosításban szerepel, hogy el kell fogadni a kisebbségi törvényt, amire mindmáig nem került sor.

Varga Attila ugyanakkor ismertette a marosvásárhelyi katolikus iskola létrehozásáról a parlament által fogadott el törvény esetét, amit az ellenzék támadott meg. Ez ügyben az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a törvény sérti a hatalommegosztás és a helyi autonómia elvét, mert a megyei önkormányzat hatásköre lett volna az iskolaalapítás.

Varga Attila szerint 3 alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt, amiben rámutatnak, hogy a törvényhozás nem egyedi esetben fogadott el ilyen jogszabályt, és meglátásuk szerint nem sérült a hatalommegosztás elve, mert a parlamentnek általános jogköre van a törvényalkotásra.

A jelenlegi romániai alkotmány keretein belül is megvalósítható lehetne a területi autonómia, ám nem abban a formában, ahogyan a több alkalommal is beterjesztett autonómia-statútumban van megfogalmazva, mondta el Puskás Bálint.

A volt alkotmánybíró szerint az eddig benyújtott autonómia-statútumok a térség széki berendezkedését írják elő, ám a jelenlegi alkotmány községi, városi és megyei közigazgatási berendezkedést tartalmaz, tehát a javasolt széki berendezkedés nem illeszthető be az alkotmányos keretek közé.

Puskás Bálint ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a jelenlegi alkotmány lehetőséget biztosít olyan törvények elfogadására, melyek megteremtik a területi autonómia feltételeit, ehhez csak politikai akarat lenne szükséges.

Példaként említette, hogy több törvény szabályozza a helyi autonómiát. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, illetve szabályozza a saját bevételeket, tehát a pénzügyi forrásokat, innen már csak egy lépés a területi autonómia.

A volt romániai alkotmánybíró szerint mindez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, mindössze egy sajátos közigazgatási jogállást.

A területi autonómia ugyanis több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni.

Forrás:
maszol.ro

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.